Nehezebb lesz elbújni az adóparadicsomokban az adózás elől
A múlt héten 136 ország állapodott meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) a társasági adózás reformjáról. Eszerint a vállalkozásoknak a nyereséget ott kell leadózniuk, ahol azt kitermelik, nem pedig a székhelyük szerinti országban.
A legnagyobb vállalatokra 15 százalékos globális minimumadó vonatkozik majd. A megállapodáshoz csatlakozott az a három uniós tagország is – Észtország, Írország és Magyarország –, amelyek júliusban még ellenezték azt.
A globális megállapodás szerint a vállalatok megadóztatásának új szabálya eredetileg elsősorban a digitális óriáscégeket célozta meg, amelyek mesterségesen továbbcsorgatják a nyereségeiket az alacsony adóterhekkel rendelkező országokba.
Az OECD eredeti javaslata sokkal szigorúbb volt, ám az Egyesült Államok nyomására lényegesen veszített az erejéből, viszont bármelyik ágazat valamennyi vállalatára alkalmazható.
A szabályok azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek globális forgalma meghaladja a 20 milliárd dollárt (17,3 milliárd eurót), a haszonkulcsuk pedig a 10 százalékot. Ha a szabályok hatástalannak bizonyulnának, 2028-ban ezt a határt 10 milliárd dollárra (8,6 milliárd euróra) módosítják.
Az uniós intézmények megállapodásának köszönhetően az adózás átláthatóságáról az emberek áttekintést kapnak arról, hogy a nagyvállalatok hol rejtik el nyereségeiket. Az uniós jegyzék nem tartalmazza azonban az összes adóparadicsomot, és a globális rendszert a tagállamok is ellenezték.
A szóban forgó vállalatoknak a nyereségük 25 százalékát (10 százalékos haszonkulcs felett) kell azokban az országokban megadózniuk, ahol tevékenységet folytatnak.
Ez azonban nem állítja meg a nyereség átcsorgatását, csak korlátozza azt. A 15%-os globális minimumadó minden olyan cégre vonatkozni fog, amelynek globális forgalma meghaladja a 750 millió eurót.
Ha egy cég alacsonyabb adókulccsal rendelkező országba utalná a nyereséget (és nem tagja az OECD-megállapodásnak), akkor az az ország, ahonnan a nyereségét elvitte, utólag további 15 százalékos adóterhet róhat ki rá. A kivételek azonban ezt a szabályt is gyengítik. A cégek ugyanis az adóparadicsomokban tartott tárgyi eszközök értékének, illetve a bérek 10 százalékával csökkenthetik az adóköteles nyereséget.
A megállapodás bírálói szerint a vállalatokra vonatkozó megállapodás túl puha, és még mindig teret enged a mesterséges adócsökkentéseknek,
ami nem a fejlődő országokon fog jelentősen segíteni. Az adóbevételeket ugyanis főleg a gazdag országok között osztják újra.
A szóban forgó irányelveket a Bizottság benyújtott javaslata után (a 15% -os minimumadóról szólót a kiszivárgott értesülések alapján februárban, a másikat a harmadik negyedében szándékszik benyújtani) az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Az unió elméletileg szigorúbb javaslatot is elfogadhatna, ez azonban bonyolíthatná a transzatlanti kapcsolatokat. Ellenezhetnék ugyanis azt olyan országok, mint Írország, Hollandia vagy Luxemburg, ezekben van ugyanis jelenleg a nagy multinacionális cégek európai központjainak a székhelye.
