Az egykori államfőt hosszú betegség után szombaton érte a halál egy párizsi klinikán. Baniszadr 1980-ban a klérus támogatásával lett Irán elnöke, de a papság keményvonalas tagjaival vívott hatalmi harc után már 1981-ben kénytelen volt lemondani, és Franciaországba menekült.

Világi meggyőződése miatt elszigetelődött az iszlám forradalom többi vezetőjétől - akiktől nyugati öltözködésével megjelenésében is eltért -, és kevesebb mint másfél évvel a kinevezése után félreállították.

2019-ben a Reutersnek adott interjúban Baniszadr kijelentette, hogy Khomeini ajatollah, az iszlám forradalom vezetője az 1979-es hatalomra jutás után elárulta a forradalom eszméjét. Mint kifejtette, Reza Pahlavi sah elkergetése után az iszlám forradalomnak a demokráciát és az emberi jogokat kellett volna érvényre juttatnia Iránban.

Baniszadr vallásos családba született Iránban. Párizsban a Sorbonne egyetemen közgazdaságtant és pénzügytudományokat tanult. Szocialista meggyőződésű volt, több könyvet írt arról, hogyan lehet összeegyeztetni a szocializmus eszméit az iszlám előírásaival.

Miután menekülnie kellett Iránból, Párizs mellett telepedett le. Élete végéig rendőri védelem alatt állt, mert tartani lehet attól, hogy az iráni rezsim végleg elhallgattatná.

(MTI)