A húsvéti bevásárlás egyik sarkalatos pontja a sonka, hiszen ezt az ételt fogyasztja a legtöbb család az ünnep idején. Vannak, akik évek óta ugyanott veszik a piacon, mások kísérleteznek, keresik a legjobb minőségű, illetve árú terméket. Ilyenkor a nagyáruházak forgalma is megsokszorozódik, az akcióknak nehéz ellenállni, főleg hogy a minőség helyett az árat helyezzük előtérbe.
Érdemes figyelni, hogy milyen a vásárolni kívánt füstölt sonka színe, minél sötétebb ugyanis a hús, annál ízletesebb és biztosabb, hogy valóban megfelelően hosszú ideig füstölték és szárították. A legjobb, ha mélyvörös, kissé száraznak tűnő húst vásárolunk. A világos szín azt is jelentheti, hogy elhagyták a rendes, hetekig tartó füstölést, és inkább befecskendezett páclével dúsítják az árut, és egyáltalán nem szárítják. Ilyenkor a víztől válik nehézzé a hús, ez adott esetben akár harminc százalékos tömeggyarapodást is jelenthet.
A legkeresettebb a hagyományos érlelésű parasztsonka, a füstölt-főtt tarja, a füstölt csülök és a füstölt-főtt frikandósonka. Egyre több vásárló választja a hagyományos sózással, füstöléssel készülő, tartósítószer nélküli termékeket.
A legbosszantóbb húsvéti élmény, mikor a közös családi étkezésnél derül ki, hogy romlott a főtt sonka. Ezt elkerülendő, érdemes egy helyen vásárolni a húsárukat, vagyis ha van már bevált hentes, akkor jobb nem elcsábulni a nagyáruházak akcióinak. Ha nincs bejáratott húsbolt, és a piac sem opció, a nagyáruházakban – főleg, ha akciós sonkáról van szó – mindig meg kell nézni a lejárati időt, a gyorsan érlelt és pácolt sonkák ugyanis messze nem tarthatók el hónapokig, a hagyományosan készült társaikkal ellentétben gyorsan ehetetlenné válnak.
A külcsín nem minden, és a sonkák esetében ez különösen igaz. Fontos persze, hogy a gyorspácolás nem feltétlenül rossz, hiszen abból is készülhet ízletes sonka, de a túlzott pácbevitel – néha akár ötven százalék is – és a plusz adalékanyagok, mint a szója, rontanak a minőségen. Ami első ránézésre nem érzékelhető, de a kóstolásnál egyértelművé válik. Ha csak tehetjük – nincs fóliába csomagolva – szagoljuk meg a sonkát, nézzük meg a színét, és kérdezzünk rá a pontos elkészítési technikára. A kezünket is használhatjuk ellenőrzésre, nyomkodjuk meg a sonkát, ha nagyon puha, valószínűleg sok benne a víz. A nagyon kedvező árú és az előre csomagolt, „hozzáférhetetlen” árukkal könnyen pórul járhatunk.
