"Mindig azt mondom, hogy nem az emberek bevándorló hátterűek, hanem maga Németország egy bevándorló hátterű ország" - emelte ki a szövetségi elnök a Mülheim an der Ruhrban működő Friedrich Wilhelm Vasmű 45 százalékban bevándorló hátterű emberekből álló személyzete előtt mondott köszöntőjében.

Felidézte, hogy Németország éppen hatvan éve kötött megállapodást Törökországgal vendégmunkások fogadásáról. A vendégmunkások azért érkeztek, hogy segítsenek a gyorsan növekvő gazdaság építésében. Munkájuk nélkül "az országunkban tapasztalható jólét nagy része megmagyarázhatatlan lenne".

Azonban ennél sokkal többet is tettek, "sokszínűbbé és nyitottabbá tették országunkat" - mondta Frank-Walter Steinmeier, aki felkereste a bochumi Türkiyenspor német-török labdarúgó egyesületet, és megtekintette az esseni Ruhr-múzeumban Ergun Cagatay fotóművész Idevalósiak vagyunk (Wir sind von hier) című kiállítását, amely a Ruhr-vidéken élő török származású bevándorlókról szól.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, 2019-es adatai szerint a németországi lakosság 36 százaléka, 21,2 millió ember számít bevándorló hátterűnek. Ez 2,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 20,8 millióhoz képest.

A hivatal meghatározása szerint az a németországi lakos tartozik a bevándorló hátterű emberek közé, akinek legalább egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva.

A bevándorló hátterű lakosság 52 százaléka, 11,1 millió fő német állampolgár és Németországban született.

A bevándorló hátterű lakosság csaknem kétharmadát, 65 százalékát az Európa határain belülről érkezett emberek és leszármazottaik teszik ki.

Származási ország szerint a legnagyobb csoportot a törökországiak teszik ki, arányuk 13 százalék.

A második helyen a Lengyelországból származók állnak 11 százalékkal.

A harmadik helyen az Oroszországból származó bevándorló hátterű emberek csoportja következik, 7 százalékos részaránnyal.

(MTI)