A Covid-19 elleni modern vakcinák gyors kifejlesztését lehetővé tevő mRNS-technológiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és munkatársa, Drew Weissman kapja a 2021-es Lasker-díjat. Az „amerikai Nobel-díjnak” is nevezett kitüntetés ismét reflektorfénybe állítja a Szegedi Tudományegyetemről indult Karikó Katalin kivételes teljesítményét, az alapkutatás jelentőségét, a tudósok együttműködéseinek mindannyiunk életére gyakorolt pozitív hatásait.
Az mRNS-alapú oltóanyagok világszerte emberek százmilliónak védelmét szolgálják a Covid-19 pandémia idején.
A vakcinák kifejlesztését lehetővé tevő technológiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin, jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa és a BioNTech alelnöke, valamint kutatótársa, Drew Weissman, a Penn oltáskutatási professzora munkáját ismeri el a 2021. évi Lasker-díj.
A kitüntetést adományozó alapítvány 2021. szeptember 24-én jelentette be döntését.
Egy bonyolult detektívtörténet kibontakozásának az izgalmához hasonlítja a kutatómunkát Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora és alumnája. „Nagyon sok rejtélyt találok az RNS-sel kapcsolatosan. Boldog vagyok, hogy az mRNS segített az emberiségnek” – nyilatkozta Karikó Katalin. A Penn sajtóközleménye szerint hozzátette: Weissmannal együtt dolgozva, kísérletezés közben „előfordult, hogy amikor feltettünk egy kérdést, válasz helyett még száz kérdést kaptunk. Nagyon élvezetes volt. Szeretném hangsúlyozni, hogy tudósnak lenni öröm”.
Az mRNS orvosi alkalmazásának a lehetőségéről az SZTE természettudományi karán biológus oklevelet szerző és biokémikus doktorrá avatott kutató az alma materében hallott először. Amerikai munkahelyein akkor is kitartott a hírvivő RNS titkainak a kutatása mellett, amikor ehhez nem nyert támogatást.
Egy véletlen találkozásnak köszönhetően kezdett együtt dolgozni a Penn laboratóriumaiban Drew Weissmannal. 2005-ben közzétett tanulmányukban leírták: az mRNS megváltoztatható, majd hatékonyan bejuttatható a szervezetbe, ott immunválaszt indít el.
A Karikó–Weissman-féle mRNS-alapú terápiás módszer olyan „gyárakká” változtatja a sejteket, amelyek ideiglenesen képesek fehérjéket „termelni”. Ezek a fehérjék valójában terápiás vegyületként szolgálnak, vagy a szervezet immunrendszerét a kórokozó megtámadásra ösztökélik, miközben a káros gyulladásos választ minimalizálják. Ez a több éves kutatómunka eredménye teremtette meg annak feltételét, hogy az új típusú koronavírus okozta betegség megjelenését követően, néhány hónapon belül ki lehessen fejleszteni és be lehessen vezetni a Covid-19 elleni mRNS-vakcinákat. A SARS-CoV-2 vírus megjelenése és 2020 eleji robbanásszerű elterjedése óta a Pfizer-BioNTech oltóanyagát 126, a Moderna-vakcinát 71 országban alkalmazzák.
A Lasker-díj különböző kategóriáival 75 éve ismerik el azoknak a személyiségeknek a munkáját, akik jelentős eredményeket értek el a betegségek megértésében, diagnosztizálásában, kezelésében, gyógyításában vagy a megelőzésében.
A Lasker-díjnak abban a kategóriájában jutalmazzák Karikó Katalint és Drew Weissmant, amely az emberek millióinkat az életét javító orvostudományi kutatásokban elért eredményt jutalmazza. „Az mRNS újítóinak” nevezett két kutató együtt 250 ezer dollár tiszteletdíjat is kap a 2021. évi „Lasker–DeBakey Clinical Medical Research Award” elismeréssel.
A Lasker-díjat a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorai közül elnyerte már a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert (1954), Andrew Schally (1975) és 2021-ben Karikó Katalin. A díj alapítása óta 95 Lasker-díjas kapta meg a Nobel-díjat is.
(SZTE sajtózközlemény)
