Csallóközcsütörtökön mutatta be a felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó törvénycsomag-javaslatát a Pro Civis Polgári Társulás. Őry Péterrel, a szervezet vezetőjével a Gondola.hu portál számára Molnár Pál készített interjút.
Az első kérdésre, miszerint a szlovák jogrend az államnyelv fogalmát ismeri, civil kurázsinak is nevezhető teljesítmény volt a javaslatcsomagnak a „Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről” címet adni, Őry Péter úgy válaszolt: a köz- és közösségi ügyekben tett civil kezdeményezések immateriális jellegük miatt megérdemlik a civil kurázsi jelzőt. Hozzátette, az államnyelv a Szlovák Köztársaság Alkotmányában is megjelenik, és felülrendelt szerepbe kerül minden más nyelvvel szemben. A Pro Civis vezetője elmondta, szerinte mindez ellentétes a demokratikus és humán elvekkel, ráadásul a gondok már a fogalmak szintjén megjelennek. Épp emiatt szeretnék bevinni a köztudatba, hogy
nem az államnak van nyelve, hanem a polgároknak.
Őry Péter válaszát ekképp zárta: „A történelmi gyökereink mélyek, a feladatok adottak, a céljainkat ki kell tűzni!”
Törvényjavaslatba foglalták a szlovák és a magyar nyelv egyenrangúságát
Molnár Pál ezután kitért arra, hogy új megközelítés, miszerint a magyarlakta településeken hivatalos nyelvvé válna a magyar. A Gondola.hu munkatársa megkérdezte Őry Pétert, milyen szövetségesekkel számolnak, akik segédkezhetnek a cél elérése érdekében. A Pro Civis vezetője elmondta, a megközelítés annyiban új, hogy 3000 főt vagy 8 százaléknyi arányt jelöltek meg, tehát ezek elérése esetén válna kétnyelvűvé a település. Hozzátette, amiben viszont teljesen újító a szemlélet, az a járások és a megyék szintje, hiszen kiemelten fontos, hogy ott is megjelenjen az anyanyelvhasználati jog.
Őry Péter egyszerű példát hozott: ha valaki a mentőszolgálatot tárcsázza, az a megyeszékhelyen csöng, ott viszont szinte lehetetlen az anyanyelv használata. Hozzátette, egy beteg, idős ember egyszerűbben el tudja mondani az anyanyelvén, miért hívott mentőt.
A szövetségesekre kitérve megjegyezte: „elsődleges szövetségesként a felvidéki magyar választópolgárokat kell az ügy mellé állítanunk, valamint a magyar politikai szereplőket, majd jöhet az a pillanat, amikor ezt a szlovák törvényhozás talaján kell benyújtanunk. Ha nem lépünk egy útra, sose tudjuk hová juthatunk, ma utat nyitottunk a társnemzeti nyelvhasználat koncepciójának.”
Molnár Pál harmadik kérdésében kitért arra, hogy a Pro Civisnél valódi, működő modelleket, főként a Finnországban hatályos jogszabályokat vették alapul a tervezet kidolgozásához. Majd feltette a kérdést: hogyan lehetne valóban demokratizálni a Dunajectől a Dunáig, Ipolyig fekvő területet. Őry Péter elmondta, valóban EU-s jogszabályokat vettek alapul, hiszen annyiszor hallották már, hogy „az utódállamok kisebbségi jogai a sztenderdek felett állnak, hogy »kénytelenek voltunk« megnézni, mi a bevett gyakorlat.” Őry hozzátette: „megnéztük, elemeztük és láttuk, látjuk, hogy elég távol vagyunk még.”
A térség országairól elmondta, azt kellene tisztázni, hogy nem egymás ellen kellene megfogalmaznunk ügyeinket, hanem azért „hogy a térség a történelmi hagyományait figyelembe véve egymást segítve őrizzük meg azt, »mit ránk róttak a századok.«”
A teljes interjú itt érhető el.
(Gondola.hu/Felvidék.ma)
