A nemzetközi közösség által követelt reformokat ígért pénteken az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának csúcsszintű általános vitáján Michel Aun libanoni elnök, aki azonban támogatást kért a világszervezettől a súlyos válságban lévő libanoni gazdaság újjáélesztéséhez.
"A kormány ígéretet tett arra, hogy végrehajtja a sürgős és szükséges pénzügyi és gazdasági reformokat, hogy fellép a korrupcióval szemben, és pénzügyi helyreállítási tervet hoz létre a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalások keretében" - mondta Aun a New Yorki-i ENSZ-közgyűlésben. Az elnök hangsúlyozta: ezt egy olyan terv követi, amelynek célja, hogy kiterjesszék a szociális védőhálót, megreformálják a bankrendszert, és folytassák az új stratégiát a villamosenergia-ágazatban.
Aun mindazonáltal hangsúlyozta: Libanon továbbra is a nemzetközi támogatásra kénytelen támaszkodni azoknak a projekteknek a megvalósításához, amelyek létfontosságúak az állami és magánszektorban a gazdaság újjáélesztéséhez és a munkahelyteremtéshez.
A libanoni parlament hétfőn bizalmat szavazott Nadzsíb Míkati miniszterelnök kormányának, véget vetve a több mint egy évig tartó belpolitikai patthelyzetnek. Az előző, Haszan Diáb vezette kormány a tavaly augusztusi bejrúti robbanás után nyújtotta be lemondását.
A kabinet által kidolgozott program ígéretet tesz a tárgyalások újraindítására a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), illetve azoknak a reformoknak az elindítására, amelyeket az adományozók feltételül szabnak az új kormánynak a külföldi segély folyósításához, amire nagy szüksége van a közel-keleti országnak. Míkati beszédében leszögezte: az IMF-fel való tárgyalások folytatása "szükséges, nem pedig választás kérdése".
A Libanont 2019 óta sújtó, az elmúlt hónapokban jelentősen súlyosbodó gazdasági válság miatt hiánycikké váltak egyebek között a gyógyszerek és orvosi felszerelések, valamint általános hiány alakult ki a generátorok üzemeltetéséhez szükséges üzemanyagból. Libanon 2019 óta súlyos politikai, gazdasági és pénzügyi válsággal küzd, amelyet súlyosbított a bejrúti kikötőben tavaly augusztusban történt, több mint kétszáz ember halálát és mérhetetlenül nagy anyagi károkat okozó robbanás. Elemzők szerint az 1975-től 1990-ig tartott polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. Az ENSZ szerint a mintegy hatmilliós libanoni lakosság több mint 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
(MTI)
