A tálibok felvonták zászlajukat a kabuli elnöki palotára szombaton, így jelezve, hogy kormányuk hivatalosan is megkezdte működését - közölte Ahmadulláh Muttaki, a kabinet egyik szóvivője.
Miközben a világ a 2001. szeptember 11-i merényletek huszadik évfordulójára emlékezett, a tálibok koráni idézettel tarkított fehér lobogóját Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök visszafogott ceremónia keretében vonta fel az elnöki palotára.
Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű férfi a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.
A kizárólag tálib férfiakból álló kormány kedden alakult meg, és a nemzetközi közösség "nagy csalódással" fogadta, mert a radikálisok korábbi ígéretével szemben sem befogadó, sem reprezentatív nem lett.
Hamid Karzai volt afgán elnök szót emelt a békéért és a stabilitásért, és reményét fejezte ki, hogy az új ügyvivő kormány befogadóbbá válik majd, hogy valóban tükrözze Afganisztán sokszínűségét.
Két évtizeddel korábban, 1996 és 2001 között a tálibok vasszigorral vezették az ázsiai országot. Kabulban csak ritkán volt áramellátás, és a lakosság alig érte el az egymilliót. Betiltották a televíziót, a fotózást, a zenét, és zárt ajtók mögé száműzték a nőket, akik nem tanulhattak és munkát sem vállalhattak. A radikálisok azt állították, hogy változott a nőkhöz való hozzáállásuk. Ennek ellenére kizárták őket a sportolók közül, és az elmúlt napokban erőszakkal oszlatták fel a nők egyenlő jogokat követelő tüntetését.
A kabuli kormány kommunikációja ellentmondásos a kérdésben: miközben a radikálisok igyekeznek megnyugtatni a nemzetközi közösséget, a TOLO News hírcsatornának adott interjújában egy tálib szóvivő azt mondta, hogy a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek.
Az új oktatáspolitika is eltérés a korábbiakhoz képest, ugyanis a felsőoktatásban a férfiak és a nők együtt tanulhattak, és a női hallgatók viseletére nem vonatkozott semmilyen előírás. Többségük a hagyományoknak megfelelően így is viselte a hidzsábot. Az általános és középiskolákban a fiúk és a lányok a tálib hatalomátvétel előtt is külön tanultak. Középiskolában a lányoknak kötelező volt a fehér fejkendő és a térdig érő tunika, és nem viselhettek farmert, sminket, illetve ékszert.
Nem zárják ki a nőket az egyetemekről, de felszámolják a koedukált felsőoktatást
Afganisztán új tálib kormánya nem zárja ki a nőket a felsőoktatásból, de a két nem elkülönítve fog tanulni a jövőben, és a nőknek kötelező lesz a hidzsáb, azaz a muszlim fejkendő viselete - közölte Abdul Baki Hakkáni, az ideiglenes kormány oktatási minisztere vasárnap.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a hidzsábnak pontosan mit kell takarnia: csak a hajat, vagy pedig az arcot is.
"A koedukáció ellentmondásban áll az iszlám alapelveivel és a nemzeti értékekkel, szokásokkal és hagyományokkal" - hangsúlyozta a tárcavezető egy kabuli sajtótájékoztatón, ahol az új kormány politikáját ismertette.
Hakkáni megjegyezte: a tálibok nem akarják húsz évvel visszaforgatni az időt, és a meglévő alapokra akarnak építkezni.
Az oktatási miniszter elmondta, hogy a tanított tantárgyak körét is felülvizsgálják. Hozzátette: szeretné, ha az afgán felsőoktatás versenyképes lenne a régióban és a világban.
(MTI)