Hiába dőlnek az adóbevételek az államkincstárhoz, a kormányzat költekezése miatt júliusban 99 milliárd forinttal tovább nőtt a költségvetési hiány, és elérte az 1804 milliárd forintot – közölte hétfőn a legfrissebb adatokat a Pénzügyminisztérium (PM).
Az év első hét hónapjában a tavalyinál magasabb volt a társasági-, a személyi jövedelemadó és az áfa-bevétel is, vagyis mind a jövedelmek, mind a fogyasztás nőtt tavalyhoz képest.
Egyedül a szociális hozzájárulási adónál tapasztaltak némi elmaradást, de ez a tavalyi 2 százalékpontos adócsökkentetés következménye.
A kiadási oldalt viszont a kormány szándékosan pörgeti a gazdaság újraindításnak szükségességére hivatkozva, írja Papp Zsolt.
Mint közleményében a PM is fogalmaz: a kormány továbbra is kiemelt feladatának tartja az újabb munkahelyek létrehozását, a beruházások ösztönzését, a családok támogatását.
Ezért a gazdaság újraindítása érdekében a támogató költségvetési politikát idén is folytatni szükséges.
A már megindult növekedés további serkentése hozzájárul ahhoz is, hogy az idén 5,5 százalékos gazdasági növekedést érhessünk el – ismételte sokadszorra a tárca.
Az eddig nyilvánosságra került adatok és elemzői várakozások alapján ugyanakkor valószínűleg 6-7 százalék körül lesz az idén a GDP-növekedés, vagyis már kevésbé lenne szükség a gazdaság pörgetésére.
A kormány ugyanakkaor következetesen tagadja, hogy választási költekezésről lenne szó. A költségvetés fő júliusi számait a tárca nem közölte júliusra vonatkozóan.
Az eddigi adatokból azonban lehet tudni, hogy az idei év első felében már több, mint 13 300 millád forintot költött el a kormány. A koronavírus által valóban sújtott 2020-as év első hat hónapjában ehhez képest 12 500 milliárd forintra rúgtak a kiadások.
Vagyis már az első félévben 6 százalékkal, 800 milliárd forinttal nőttek a kiadások. A 13 300 milliárd forintból ugyanakkor alig pár száz milliárdot magyaráz meg a PM közleménye.
Eszerint jelentősek többek között a közúti fejlesztésekre (172,9 milliárd forint), a közlekedési ágazati programokra (123,1 milliárd forint), és a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (91,8 milliárd forint) fordított források.
A Magyar Államkincstár korábbi adataiból azonban az is tudható, hogy a kormány nem csak a gazdaság újraindításra koncentrál.
Tavaly az államháztartás 5548 milliárd forintos rekordhiánnyal gazdálkodott. Az idén nem lehet pontosan tudni, mi a kormány hiánycélja, abból ugyanis több is van.
A módosított költségvetés szerint az idén decemberben 2287 milliárd forint lesz a hiány.
Ezt elfogadva a tervezett hiány 78 százaléka már teljesült. A gazdaság pörgését és a szolid júliusi 99 milliárd forintos havi hiányt nézve ez a deficit pálya bőven befutható lenne a kormány számára.
Van ugyanakkor egy másik hiányszám is elrejtve a költségvetésben.
Eszerint az idén a deficit akár 3990 milliárd forint is lehet.
Ezt a verziót erősíti, hogy az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervében ekkora hiánnyal számolnak – pontosabban ehhez igazítják az idei államkötvény-kibocsátásokat.
Ha a második forgatókönyv válna valóra, az azt jelentené, hogy a hiánycél júliusban még félúton sincs, vagyis hatalmas költekezés jöhetne még az őszi hónapokban.
Valószínűsíthető azonban, hogy a hiány a két tervszám között áll majd meg.
A várható hiánylefutással kapcsolatban ugyanakkor a most kiadott PM-közlemény sem igazít el.
Magyar Tudat