Emmanuel Macron francia államfő szerdán ünnepélyesen elismerte, hogy hazája "tartozik" Francia-Polinéziának az 1966 és 1996 között a Csendes-óceánban végzett atomkísérletek miatt.
"Vállalom és akarom az igazságot és az átláthatóságot önökkel" - mondta a francia elnök Papeetéban, Francia-Polinézia fővárosában tett látogatásán a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoport vezetői előtt tartott beszédében. Elismerte, hogy az atomkísérletek kérdése rányomta a bélyegét a Párizs és Papetee közötti bizalmi viszonyra. Bejelentette azt is, hogy az atomkísérletek miatt sugárterhelést szenvedett helyi lakosok, akik közül többen rákbetegségben szenvednek, a korábbiaknál magasabb kártérítésben fognak részesülni.
"A nemzet tartozik Francia-Polinéziának" - fogalmazott Emmanuel Macron.
Franciaország 1960 és 1967 között a Szahara algériai részén, 1966 és 1996 között pedig a Csendes-óceánon, a Francia-Polinéziához tartozó Mururoa és a Fangataufa korallzátonyokon összesen 210 légköri, illetve felszín alatti atomkísérletet hajtott végre. Az ebben az időszakban a Mururoa-atoll fölött megjelenő nukleáris gombafelhőről készült képek nemzetközi tiltakozást váltottak ki.
Több évtizedes nyomás hatására a francia kormány 2010-ben több millió eurót ajánlott fel kártérítésként a Csendes-óceán déli részén és Algériában végrehajtott 201 atomkísérlet károsultjainak, a folyamat azonban időigényes, ezért sokan máig nem kapták meg az őket megillető összeget.
"Úgy gondolom, hogy igaz az, hogy ezeket a kísérleteket soha nem hajtottuk végre Creuse-ben vagy Bretagne-ban. Azért itt csináltuk, mert messze van, mert ez elveszett hely a Csendes-óceán közepén" - mondta a francia elnök.
Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: "teljesen vállalja" a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök által meghirdetett doktrínát, amelyet valamennyi francia elnök követett annak érdekében, hogy Franciaország a világ egyik atomhatalmává váljon. A francia elnök beszédében nem is kért bocsánatot az atomkísérletek miatt, annak ellenére, hogy az áldozatok egyesületének szervezésében ezt több ezren követelték július 18-án egy tüntetésen, mielőtt Emmanuel Macron Papeetébe érkezett. Edouard Fritch, Francia Polinézia elnöke viszont üdvözölte, hogy Emmanuel Macron "végre azt szeretné, hogy az igazságra fény derüljön 25 évi hallgatás után".
(MTI)
