Teljes kudarcot vallott Castróék első akciója, de forradalmuk megállíthatatlannak bizonyult
2021. július 26. 09:07 Múlt-kor
68 éve, 1953. július 26-án támadta meg A Mozgalom (El Movimiento) nevű forradalmi szervezetének 135 tagjával a Santiago de Cuba városában található Moncada laktanyát a fiatal Fidel Castro. Az esemény a kubai forradalom kezdetét jelöli, a magát a sikertelen támadásról elnevező Július 26-a Mozgalom 1958-ig tartó gerillaháborúba kezdett Fulgencio Batista korrupt rezsimje ellen. Július 26. ma nemzeti ünnep a karibi szigetországban.
Korábban
Instabil állapotok
Az 1898-as spanyol–amerikai háború után amerikai megszállás alá került Kuba 1902-től volt hivatalosan független, azonban a 20. század első felében a turbulens politikai viszonyok jellemezték. 1906 és 1909 között újra amerikai csapatok szállták meg az országot, de kivonulásuk után is puccsok, elcsalt választások és különféle felkelések követték egymást.
1933-ban következett be az „őrmesterek lázadása” néven ismert katonai puccs, amelynek egyik vezetője volt Fulgencio Batista. A továbbra sem stabil légkörben Batista névlegesen a hadsereg parancsnoka lett, valójában azonban bábkormányok során keresztül valójában ő gyakorolta a hatalmat az országban.
1940 és 1944 között ő maga volt a szigetország elnöke, miután egy populista platformot képviselve demokratikus választást nyert – 1940-ben új alkotmányt léptetett életbe.
Hivatali ideje lejárta után Floridába költözött, majd 1952-ben visszatért Kubába, hogy újra elinduljon az elnöki székért. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a választást nincs esélye megnyerni, három hónappal annak kijelölt időpontja előtt katonai puccsal vette át a hatalmat, és felfüggesztette saját korábbi alkotmányát.
Batista az Egyesült Államok támogatását élvezve korábbi kormányzásához képest lényegesen korruptabb rendszert alakított ki, a hazai és az amerikai szervezett bűnözéssel is jövedelmező kapcsolatot kialakítva, és aránytalanul nagy kedvezményeket biztosítva külföldi (főleg amerikai) vállalatoknak Kuba természeti kincseinek és mezőgazdaságának (különösen a cukornádültetvények) kiaknázására.
Az ekkor 25 éves jogász Fidel Castro az első ellenkező hangok közt volt, és az 1952. márciusi puccsot követően bírósági indítványban követelte Batista eltávolítását. Alkotmányjogi érveit a bíróságok elutasították, innentől pedig kizárólag a fegyveres harcban látta a megoldást.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.