Giacomo Campiotti: Názáreti Mária

Heródiás el akarja raboltatni a kisgyermek Máriát, hogy megakadályozza a Messiás megszületését. Parancsára fegyveres martalócok vérebekkel törnek Názáretre, minden kislányt előállítanak, de Mária esetében isteni csoda történik. Szülei elbújtatják egy ládában, és a vérebek nem fognak szimatot. Apja, Joachim kérdésére, miként lehetséges, hogy a kutyák nem érezték meg őt, Mária anyja, Anna azt feleli: „Nem tudom. Mária egy misztérium.” Joachim hozzáteszi: „Isteni titok, túlnő rajtunk.”

Tíz évvel később Mária már a jegyese Józsefnek; derűs, mosolygós teremtés, minden bizalmát az Úrba veti. Tudja, hogy ami érték van benne, az Isten ajándéka, az Úrtól kapta, s erre a legbüszkébb. Vallja, hogy az Úr „fölötte áll minden törvénynek.” Mária és Magdolna barátnők. A köztük lévő harmóniát azonban megbontja egy tragikus esemény: Magdolna anyja házasságtörést követ el, s ezért a falu férfilakossága megkövezi, az első követ Magdolna atyja veti rá. Magdolnában megrendül az Istenbe és emberekbe vetett hit, s igent mond a királyi család tagjának, távoli rokonának, Heródiásnak a hívására. Jeruzsálembe megy vele, Nagy Heródes udvarába.

Ettől kezdve sokáig élesen elválik egymástól Mária és Magdolna életútja. Mária azonnal igent mond Istennek, elfogadja, hogy a Magasságos egyszülött Fiának lesz földi édesanyja, egész további életét betölti Jézus iránti szeretete. Lassan ébred csak rá arra, hogy ez mivel jár, nem csupán dicsőséggel, hanem szenvedéssel, rengeteg megpróbáltatással. Amikor Jézus először jövendöli meg szenvedését és halálát, Mária rémületében elejti a mécsest, meg sem hallja, hogy fia úgy fejezi be a jövendölést, hogy harmadnapra feltámad. Ezt követően az ágyon fekvő Jézus fölött fohászkodik a mennyei Atyához, felajánlva önmagát áldozatként: „Istenem! Csakis érted fogant meg bennem és szültem meg fiadat. Ő oly ártatlan. Neked ajánlom őt, Uram. De kérve kérlek, tiszta szívemből, add, hogy én szenvedhessek az ő helyében, könyörgöm.” Közben Jézus arcát látjuk: nem alszik, mindent hall, s tudja, hogy önként vállalt áldozatát nem kerülheti el

Mária Magdolna sokáig ezzel ellentétes utat jár be. A jeruzsálemi királyi udvar pompája, fényűzése elkápráztatja. Heródiás segítségével az udvar második legbefolyásosabb asszonyává emelkedik, ám ennek súlyos ára van. Heródiás ugyanis eszközként használja őt arra, hogy a saját hatalma megerősödjön. Így Magdolna akaratlanul is okozója lesz a törvényes utód, Antipatrosz halálának, akit apja elleni árulással vádolnak. Ezzel Heródiás férje, Fülöp lesz Nagy Heródes utódja – akit aztán Heródiás elhagy Antipasz Heródesért. Később Mária Magdolna tevőleges részt vállal Keresztelő János elfogásában azzal, hogy Heródiás parancsára pénzért hamis tanúkat vásárol meg, akik a trón és Róma elleni lázadással vádolják Jánost. Ezzel közvetve a próféta lefejezésének is egyik előidézője lesz. Közben azonban Mária Magdolna meghallgatja Jézus hegyi beszédének nyolc boldogságra vonatkozó részét (Mt 5,1–2), és szemtanúja lesz a tizenkét éve vérfolyásban szenvedő asszony csodás gyógyulásának (uo. 9,20-22). Mindez elindítja benne a lelki megtisztulást, s amikor Keresztelő Jánost lefejezik, önmagát vádolja a haláláért. Magdolna ekkor elhagyja a palotát s férjét, az uralkodó egyik főemberét, Joázárt; a gazdagságot biztosító központi helyről kizuhan a társadalom perifériájára. Mivel prostituáltnak áll, őrá is ugyanaz a sors várna, mint az anyjára: a megkövezés.

A filmben Mária Magdolna a házasságtörő asszony (Jn 8,1–11). Esetében azonban megjelenik az isteni irgalom, Jézus Krisztus személyében. A végső megtérés pedig, akárcsak az evangéliumban (Lk 7,36–50), Simon farizeus házában következik be. Campiotti alkotásában Jézus ekkor meséli el a tékozló fiú történetét (uo.11,32), ami itt egyértelműen Mária Magdolnára vonatkozik. Mária Magdolnát Szűz Mária öleli magához, s néz össze boldogan Jézussal, aki az evangélium szellemében mondja a megbotránkozó Simon farizeusnak. „Azért mondom neked: sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett.”

Ettől kezdve Szűz Mária és Mária Magdolna mindvégig követik Jézust, mellette vannak a keresztúton és a keresztfánál is. Szemben Heródiással, aki korábban bevádolta Pilátusnál, Heródes Antipásznál és a főpapoknál Jézust, és még halálakor, a pusztító földrengéskor sem hiszi el, hogy a Messiást feszítették keresztre, mert számára a messiási lét egyenlő a dicsőséges földi uralkodással. Megrögzötten hajtogatja: „A Messiás nem halhat meg így. Mint egy közönséges gonosztevő. Nem, nem lehetett ő.”

Szűz Mária felidézi a Jézus halálát követően totális reménytelenségbe süllyedt tanítványoknak azt a sok évtizeddel korábbi történetet, amikor Józseffel együtt elvesztették a tizenkét éves Jézust Jeruzsálemben (Lk 2,41–52). Tudjuk, hogy ez Mária hét fájdalmának egyike. Ám harmadnapra megtalálták Jézust, amint a templomban tanította az írástudókat. Mária ezzel erőt önt a reményüket vesztő, menekülésben gondolkozó tanítványokba, hogy Jézus, ígéretéhez híven, feltámad harmadnapon. A filmben, hűen az evangéliumhoz (Jn 20,11–18), Jézus a nagy utat megjárt, lélekben megtisztult Mária Magdolnának jelenik meg először.

Giacomo Campiotti egyszerű eszközökkel, kerülve mindenfajta harsányságot, túlfűtött érzelmi kitörést, rendezett hitben és lélekben gazdag filmet Szűz Mária és Jézus történetéből.

Giacomo Campiotti: Názáreti Mária
(Német-olasz életrajzi dráma, 110 perc, 2012)
Rendező: Giacomo Campiotti
Forgatókönyvíró: Francesco Arlanch
Szereplők:
Szűz Mária: Alissa Jung
Jézus: Andreas Pietschmann
József: Luca Marinelli
Mária Magdolna: Paz Vegea
Heródiás: Andrea Giordana
(Forgalmazza: Etalon Film Kft.)

A filmet a közeljövőben az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik március 23-án 15 órakor, 24-én 19 órakor és 26-án 13, illetve 19 órakor.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír