eur:
393.52
usd:
364.47
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Zivatarfelhők Budapesten a Gellért-hegy felett 2017. augusztus 6-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Időjárás-változás: eltűnhet-e végleg a tavasz és az ősz?

Az átlaghőmérséklet emelkedése is közrejátszik abban, hogy eltűnnek az évszakok Magyarországon – mondta Zsebeházi Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat Klímamodellező Csoportjának munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában. A műsorban arról is szó esett, hiába fejlődött rengeteget a technikai és a műszaki háttér, a csapadékot a legnehezebb előrejelezni.

Egyre inkább eltűnőben vannak az évszakok, ennek az egyik magyarázata, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik, vagyis mindegyik évszak melegszik, tehát ahogyan a nyár, úgy a tél, az ősz és a tavasz is, de nem egyenlő mértékben. Leginkább a tél, illetve a nyár melegszik, és ha a tavaszt és azt őszt úgy definiáljuk, hogy bizonyos hőmérsékletek közé eső évszakok, akkor ezek valóban rövidebbek lesznek, illetve már most is azok – mondta Zsebeházi Gabriella az InfoRádió Aréna műsorában.

A szakember ugyanakkor nem tart annak bekövetkezésétől, hogy majd nem lehet megkülönböztetni a négy évszakot, hiszen Magyarország a mérsékelt égövben helyezkedik el, vagyis itt mindig meglesz az, hogy a tél és a nyár közé beékelődnek az átmeneti évszakok.

Az OMSZ Klímamodellező Csoportjának munkatársa nem ért egyet azzal a szemlélettel, miszerint régebben pontosabban tudták volna előre jelezni több nap távlatában a várható időjárást, mint napjainkban, hiszen folyamatosan fejlődnek az előrejelző modellek. Kiemelte,

évtizedenként körülbelül egy nappal látnak előrébb, ami jelenleg átlagosan egy kéthetes időszakot fed le,

ami persze nagyban függ az időjárási helyzettől is. Ha egy nyugodt, úgynevezett anticiklon van az ország fölött, amikor nem történnek kirívó változások az időjárásban, akkor viszonylag hosszabb időszakra is nagy pontossággal tudják előre jelezni a várható időjárást. Amikor viszont egy úgynevezett hullámzó frontrendszer éri el az országot, amelynek nagyon változékony lehet a terjedési sebessége, az már jóval bizonytalanabb helyzetet teremt. Ahogyan nagyban kétséges a zivatarok kialakulásának pontos helye, amikor egy viszonylag rövid időszak alatt nagy mennyiségű csapadék hullik – fűzte hozzá.

Zsebeházi Gabriella arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az időjárást illetően a hőmérséklet, a szél és az eső közül

a csapadékot a legnehezebb előre jelezni,

ugyanis a térbeli helyzete is nagyon változékony, hogy hol fog eleredni és mennyi eső fog esni. A második helyen a szelet, a legegyszerűbbnek pedig a hőmérsékletet említette. Az előbbire kitérve emlékeztetett, a szél kialakulásának egy fő oka a különönöző hőmérsékletű területek között kialakuló nyomáskülönbség, hiszen a hidegebb levegő sűrűbb, mint a meleg. Ennek ellenére nem anyira egyszerű a kérdés, hogy az ember megvizsgálja két város hőmérsékletét, és abból tudni fogja, hogy merről fog fújni a szél – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×