Szombattól jövő hét csütörtök éjfélig lehet szavazni a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján a június 28-án született tapír nevére - közölte az intézmény szombaton az MTI-vel.
A három név, amire a honlapon a voksokat várják: a Hektor, a Hernandez és a Rezső.
A fővárosi állatkert tapírcsaládja a most született kicsivel együtt négy állatból áll. Suki, a 22 éves anyuka 2009 óta él Budapesten, Géza, a 25 éves apuka 2001-ben érkezett, előző utódjuk, a Hada nevű tapírkislány pedig tavaly február 20-án született.
A tapíroknál a vemhességi idő 13 hónap. A két testvér születése között eltelt 16 hónapnyi idő azt jelenti, hogy Suki a biológiailag lehetséges legrövidebb időn belül életet adott a június végén született kicsinek.
Hektor – görög eredetű név, eredetileg egy mitológiai hőst, az Iliászból ismert trójai herceget, Priamosz király legidősebb fiát, Parisz és Kasszandra testvérét hívták így;
Hernandez – spanyol nyelvterületen, így a tapírok őshazájának egy részében is elterjedt név, valójában inkább családnév, illetve eredetileg patronima, azaz atyai név (jelentése: Hernán, illetve Hernando fia);
Rezső – az angol Roger, illetve a latin Rogerius és az olasz Ruggero/Ruggiero név magyar változata, de nyelvújításkori megjelenése óta a Rudolf és a Raoul magyar megfelelőjeként is használták. Ez a név folytatná azt a tréfás hagyományt, amely már a tapír apukánál, Gézánál is előfordult, hogy egy egzotikus állat jellegzetesen magyar hangzású nevet kap.
(Forrás: zoobudapest.com)
Bár a dél-amerikai, más néven síkföldi tapíroknál (Tapirus terrestris) a felnőttek szinte teljesen egyszínűek, a kicsik csíkosan születnek, és életük első néhány hónapjában csíkosak is maradnak. A csíkok azonban idővel elhalványodnak, de némelyiküknél - általában a lábon - foltokban az állatok felnőtt korára is megmarad.
Az újszülött kizárólag anyatejen él, a szilárd táplálékkal egy hónapos kora után kezd ismerkedni és 6-8 hónapos korára szokik át teljesen a felnőtteknek való étkezésre. A kicsi nemét születésekor még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, ezért kapja meg a nevét később.
A tapírok állatkerti szaporítása természetvédelmi szempontból is fontos, mivel ez a faj természetes élőhelyén ritkulóban van, természetvédelmi helyzetét a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sebezhetőnek minősítette.
Az idén 155 éves Fővárosi Állat- és Növénykertben már több mint 120 éve tartanak tapírokat, az első budapesti - és egyben magyarországi - kis tapír 1987-ben jött a világra.
A tapír nevére szavazni ezen a linken lehet. A kis tapírról készült kisfilm a budapesti állatkert Youtube-csatornáján is megtekinthető. A tapíroknak otthont adó Dél-Amerika kifutó látképét webkamera közvetíti az intézmény honlapján.
(MTI nyomán)