eur:
384.09
usd:
353.19
bux:
69646.02
2024. május 28. kedd Csanád, Emil
A kormany.hu által közreadott képen Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján Budapesten 2020. április 9-én. Idén csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartanák meg az oktatási akciócsoport javaslata szerint - mondta az államtitkár.
Nyitókép: MTI/kormany.hu

Maruzsa Zoltán: a tanárhiány minden nyáron slágertéma

A köznevelésért felelős államtitkár szerint szeptemberben jelenléti oktatással kezdődhet a tanév, és a tervek szerint 2022-ben kezdődhet a járvány miatt elhalasztott külföldi nyelvtanulási program, néhány tesztutat azonban már idén nyáron megszerveznek.

Maruzsa Zoltán szerint a pandémia miatt nagyon nehéz tanév áll az ország mögött, hiszen egy rendkívül változékony járványügyi helyzetben kellett megszervezni az oktatást. A Magyar Nemzetnek adott interjúban a köznevelésért felelős államtitkár úgy vélekdett, hogy a tavalyi évhez képest a mostani jobban megterhelte az intézményvezetőket és a pedagógusokat, hiszen jelenléti munkarendben kezdtek, majd egyes évfolyamok átálltak digitálisra, és számos egyedi intézkedés mellett folyamatosan változó környezethez kellett alkalmazkodni.

A szakember – egyebek mellett – kiemelte, hogy az online oktatás ellenére az évismétlések aránya a 2019-es, vagyis a járvány előtti „béekidőben” tapasztalt 2,8 százalékról 1,5 százalékra esett visssza. Megjegyezte ugyan, hogy ebben a jelentős javulásban biztosan szerepet játszott, hogy a tanárok tolla is máshogy fogott, azonban az eredmények azt mutatják, hogy

nincs olyan változás, ami arra utalna, hogy a pedagógusoknak ne sikerült volna átadniuk azt, amit a tanévben terveztek.

Az érettségiknél sem okozott gondot a digitális munkarend – tette hozzá, emlékeztetve, hogy a idén csak a végzősök 1,7 százaléka maradt távol, és 52 százalékkal nőtt az emelt szinten érettségizők aránya 2019-hez képest, az osztályzatok összesített átlaga pedig (3,65) tökéletesen megfelel az előző öt év átlagának. „Ez jó, mert ha romlottak volna az eredmények, az egyértelműen jelezte volna, hogy nem sikerült jól megszervezni a felkészülést.

Jár a gratuláció az érettségizőknek és természetesen a felkészítő tanároknak is.”

A köznevelésért felelős államtitkár a szeptemberi tanévkezdéssel kapcsolatban azt mondta, hogy jelenléti oktatásra készülnek. Optimisták, mert a pedagógusok tömeges oltása megtörtént, átoltottságuk 90 százalék feletti, egész tantestületek megfertőződésétől tehát nem kell tartani. Ami a tanulókat illeti: a 16–18 éves korosztályban már 50 százalék feletti az átoltottság, a 12–15 éves korosztály oltása pedig még zajlik, de több ezren már közülük is felvették az oltást – jelezte.

Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy vizsgálják, hogy melyek lehetnek azok a területek, ahol érdemes lehet elmenni a digitális irányba, hiszen „a távolléti oktatás a pedagógusok, tanulók és szülők körében a digitális kompetenciák hatalmas fejlődését hozta”.

A szakember abban is bízik, hogy a középiskolások külföldi nyelvprogramja 2022 nyarán elindulhat. A rendszer kész, a külföldi partnerek készen állnak, mindenki azt várja, hogy a járványhelyzet lehetővé tegye az indulást – hangsúlyozta.

Az államtitkár kérdésre válaszolva azt is közölte, szerinte a tanárhiány minden nyáron slágertéma az ellenzéki médiában. Mint magyarázta, ilyenkor hirdetik meg az állásokat, ilyenkor a legkönnyebb tanárhiányról beszélni. Ugyanakkor a köznevelésben és szakképzésben 160–170 ezer pedagógust foglalkoztatnak,

egy ekkora rendszerben évi három–öt ezer álláshely kiírása teljesen normális.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.28. kedd, 18:00
Ungár Péter
az LMP társelnöke és EP-listavezetője
Francia katonák mennek Ukrajnába, a NATO átlépi az oroszok vörös vonalát - Híreink az ukrajnai háborúról kedden

Francia katonák mennek Ukrajnába, a NATO átlépi az oroszok vörös vonalát - Híreink az ukrajnai háborúról kedden

Franciaország katonai kiképzőtiszteket küld Ukrajnába, első körben azért, hogy szemügyre vegyék az ország katonai képzési infrastruktúráját, vélhetően előkészítve ezzel egy hosszabb távú, nem harctéri küldetést. Lengyelország is mérlegeli ezt a lehetőséget, a balti államokhoz hasonlóan. A NATO parlamenti gyűlése támogatja az ukrán hadsereg által használt nyugati fegyverek Oroszország területe elleni használatát és az ezt tiltó korlátozás feloldását kérik a tagállamoktól - Oroszország számára ez egy vörös vonal átlépését jelenti. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×