Amikor a 24.hu, a Telex, az RTL, az Olkt, az Nyugatifény s hadd ne soroljam az összes baloldali propaganda-orgánumot, egyszerre próbálja nevetségessé tenni egy kormánypárti politikus kijelentését, akkor tudhatjuk, hogy jó eséllyel valaki fején talált a szöget a nemzet oldalon.
Így áll a helyzet most is Szíjjártó Péter külügyminiszter azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint nem kell az amerikai „barátainknak” (az irónia kifejezését célzó idézőjel tőlem, BZSA) az Orbán Viktor vezette Fidesztől félteni, hiszen a miniszterelnök demokráciaharcos,
aki a legkeményebben lépett fel a kommunistákkal szemben s már a rendszerváltás előtt követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.
Arra nincs tér e kis rovatban, hogy részletesen kifejtsük, hogy mekkora észveszejtő abszurdum, hogy a csalással és a sajtószabadság megcsúfolásával hatalomra jutott Biden adminisztráció külügyi vezetője aggódik a magyar sajtószabadságért, elég csak arra utalni, amit a minap tudhatott meg a világ a CNN valódi céljairól és működési elveiről egy rejtett kamerás felvételnek köszönhetően.
Szíjjártó Péter találó kijelentésére viszont érdemes visszatérni. Ugyanis Orbán Viktor nemcsak 1989 előtt volt „demokrácia-harcos”, amikor kockázata volt kiállásának, amikor nem lehetett tudni, hogy a kommunista rezsim dominószerűen dől majd össze Kelet- és Közép-Európában, hanem ma is az.
G. Fodor Gábor „Az Orbán-szabály” című új könyve kapcsán elmondta:
„A régi szabályok érvénytelenítésével egy új rend korszakába léptünk: Orbán Viktor politikájának kulcsa, hogy meg tudott maradni az emberek mellett, nemzeti ügyekre építő kormányzással nyerve meg a társadalom többségének támogatását.” Mindezt pedig úgy, hogy határozottan fellépett globális világhatalom nemzetromboló törekvéseivel szemben, legyen szó a gender-lobbi nyomulásáról, a családok védelméről, vagy az egész fehér keresztény kultúrát fenyegető migráns-invázióról.
Orbán ma ismét kockázatot vállal a demokratikus elvek, s a magyar nemzeti érdekek védelmében egy diabolikus hatalmi képződménnyel szemben, mely sokkal erősebb, erkölcstelenebb, képmutatóbb és embertelenebb, mint a nyolcvanas évek végének Szovjetuniója.
Lehet-e találóbb megnevezés erre, mint az, hogy „demokrácia-harcos”?
Borbély Zsolt Attila
A szöveg a Székely Hírmondó számára készült.
No comments:
Post a Comment