A portál által elemzett, május 25-ig terjedő hivatalos adatok szerint Erdélyben valamivel magasabb volt az átoltottság az országos átlagnál (28,1 százalék). A régión belül Közép- és Dél-Erdély oltási aránya haladta meg a 30 százalékot (34,6, illetve 31 százalék), Észak-Erdélyben (23,9 százalék) és Székelyföldön (19,9 százalék) átlagos volt a beoltottak aránya.

Az átoltottsági arány a nagyvárosokban volt magasabb. Míg Bukarestben az átoltottság május végére elérte a negyven százalékot, addig a húszezer fő alatti kisvárosokban 24, a városi vonzáskörzeteken kívül eső, 3500 fő alatti községekben pedig kevesebb mint 12 százalékos volt.

Romániában a 60–69 éves korcsoportban volt a legmagasabb (34 százalékos) az oltást igénylők aránya a 70–79 évesek, illetve az 50–59 évesek körében (33, illetve 32 százalék). A 25–49 év közötti korosztály mintegy egynegyede, a 18–24 éveseknek pedig 22 százaléka volt beoltva május végéig. A legalacsonyabb (mintegy 18 százalékos oltottsági arányt a leginkább veszélyeztetett, nagyon idős, 80 év feletti korcsoportban jegyezték.

Az Erdélystat.ro elemzői komplexebb statisztikai módszerekkel is megvizsgálták, hogy a lakosság átoltottságát milyen tényezők befolyásolják a leginkább. Ebből kiderül, hogy Erdélyben május 25-ig magasabb átoltottsági rátát azokon a településeken értek el, amelyek gazdaságilag aktívabbak – nagyobb a vállalkozássűrűség és magasabb a foglalkoztatottak aránya a munkanélküliekhez képest.

A járvány egészségügyi hatásainak közvetlen megtapasztalása szintén ösztönzőleg hatott az oltás felvételére: nagyobb arányban oltakoztak azokon a településeken, ahol magasabb fertőzöttséget regisztráltak. Többen oltatták be magukat azokon a településeken is, ahol oltóközpontok működnek. Ez annak a jele, hogy a járvány elleni védekezésben továbbra is fontos szempont, hogy az oltás minél egyszerűbben elérhető, hozzáférhető legyen.