Megfigyelők szerint a Kim-dinasztia harmadik generációjának hatalmi konszolidációját jelzi, hogy Kim Dzsong Un fiatal vezető húga "magas rangú tisztviselőként" jelent meg a hétvégi észak-koreai parlamenti választáson az állami média beszámolója szerint.
A teljesen tét nélküli voksoláson egyébként a hivatalos adatok szerint Kim Dzsong Un a szent helyként tisztelt Pektu-hegyet is magában foglaló 111. körzetben a szavazatok 100 százalékát kapta meg. Húga, a vélhetően 26 éves Kim Jo Dzsong az állami média beszámolói szerint testvére és más magas rangú politikai és katonai vezetők társaságában adta le a voksát, ami azonnal találgatásokra adott okot jelenlegi és jövőbeli szerepével kapcsolatban.
 Észak-koreai választási rendezvény |
Bár a "Nemzet Napjának" húga már korábban is látható volt már az állami televízió képein - először 2011-ben apja temetésén, azóta pedig néha nagybátyja mellett egy-egy rendezvényen -, most először nevezték meg és utaltak rá mint magas rangú tisztviselőre egy híradásban, bár posztját nem közölték.
An Csan Il, a szöuli Észak-Korea Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezetője szerint ez azt jelzi, hogy Kim Dzsong Un és Kim Jo Dzsong hasonló rendszerben tervezik irányítani az országot, mint a dinasztia második generációja. Apjuk, a néhai Kim Dzsong Il mögött ugyanis szintén húga, a négycsillagos tábornoki rangra emelt Kim Kjong Huj volt a phenjani rezsim egyik legfontosabb vezetője.
Kim Kjong Huj minden bizonnyal fontos szerepet játszott abban, hogy Kim Dzsong Il halála után a Kim-dinasztia harmadik generációja lépett "trónra". Ugyanakkor mára úgy tűnik, kegyvesztetté vált, miután férjét, a rezsim második legerősebb emberének tartott Dzsang Szong Teket Kim Dzsong Un tavaly decemberben kivégeztette. A sztálinista diktatúrát annak megalapítása óta, több mint hat évtizede a Kim-család vezeti, és a família tagjait bizarr személyi kultusz övezi Észak-Koreában.
 Nincs túlbonyolítva |
Kim Dzsong Un megválasztásán kívül még nem számolt be a szavazás eredményeiről az észak-koreai média. Az nem kétséges, hogy a rezsim által jelölt mind a 687 képviselőt megválasztották - minden körzetben csak egy jelöltre lehetett voksolni, a részvétel pedig kötelező volt -, ugyanakkor a jelöltek kiléte megfigyelők szerint árulkodhat a hatalmi eliten belüli erőviszonyok esetleges változásáról.
Emellett a hatóságok számára a voksolás az egyik legfőbb eszközt jelenti a lakosság ellenőrzésére, kvázi népszámlálás lebonyolítására és a helyi szervek mobilizálási képességeinek tesztelésére.
(MTI nyomán)
