A rezsicsökkentéstől kezdve számos olyan gazdasági lépést tett az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben, amely jelentős zavart okozott a baloldalon. Most a személyi jövedelemadó beígért visszatérítésével nem tudnak mit kezdeni.

– Bátor és szokatlan kormányzati döntéseket kell hoznunk, hogy 5,5 százalék fölé emeljük a gazdasági növekedést, de ha sikerül, akkor vissza tudjuk adni a gyermeket nevelő családoknak azt az adót, jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek – mondta a minap Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánytól egyáltalán nem idegenek az úgynevezett bátor és szokatlan lépések – már maga a jövedelemadó visszafizetése is ilyennek mondható.

Ha ezt valóban lehetővé teszi a gazdaság teljesítménye, akkor egy olyan családban, ahol ketten nevelik a gyermekeket, akár 1,6 millió forintot is kézhez kaphatnak 2022 elején.

Ez a döntés több mint ]]>egymillió családot és másfél millió munkavállalót érinthet]]>. A Századvég Alapítvány kutatása az mutatja, hogy a pénz visszatérítését egységesen támogatja a közvélemény. A bejelentés tehát népszerű, nem is tud mit kezdeni vele a baloldal. A többi között ilyen állítások hangzanak el: nem segít a rászorulókon a döntés; ez osztogatás; nincs értelme; észszerűtlen és elvetemült; az adó-visszatérítés lett az új zsák krumpli, amit a kormány az egyik kezével ad, azt a másikkal vissza fogja szedni.

Ehhez hasonló zavart okozott annak idején a rezsicsökkentésről szóló bejelentés, amelyet szintén bátornak és szokatlannak lehet nevezni. A rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és a távfűtés ára. A baloldalon hatalmas lett a zűrzavar, hiszen kormányzásuk alatt ennek pont az ellenkezője történt: folyamatosan emelkedtek az energiaárak. Akkoriban ilyeneket mondtak a kormány népszerű intézkedéséről: a rezsicsökkentés miatt a közműtársaságok nem tudják majd fenntartani a szolgáltatás színvonalát; a cégek lefújják a fejlesztéseket; a rezsicsökkentés az évszázad átverése; a kormány ezzel a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi; ez nem segít azoknak, akik fával fűtenek.

Akkor sem volt igaza a baloldalnak, mert a közműcégek nem mentek tönkre és európai összehasonlításban ma már a magyarok fizetik az energiáért a legkedvezőbb árat. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt években ezzel összességében százmilliárdok maradtak mintegy négymillió háztartásnál.

Bátor és szokatlan döntés volt a bank­adóról szóló kormányzati bejelentés is. Arról azt mondta a baloldal, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Ilyen mondatok hangzottak el: átgondolatlan a bank­adó kivetése; az ügyfelekre hárul a teher; megrendül tőle a pénzügyi szektor stabilitása; több nagybank is kivonul az adó miatt az országból. Nem dőlt össze a bankrendszer, nem mentek ki a pénzintézetek az országból. A bank­adó és az ágazati különadók az igazságosabb közteherviselés jegyében hozzájárultak ahhoz, hogy lakossági megszorítások nélkül a kormány rendbe tegye az ország pénzügyeit.

Az Orbán-kabinet bátor döntést hozott a devizahitelezés visszaszorításával is. Az adósokat több lépés segítette, ilyen volt például a végtörlesztés – amelyet szintén támadtak a baloldalról –, majd végül a forintosítás. Szintén emlékezetes volt, amikor 2012 júliusában a Magyar Nemzeti Bank már hat hónapja hét százalékon tartotta az alapkamatot, amely akkor a legmagasabb volt az Európai Unióban. Akkor azt állították, hogy indokolatlan a kamatszint csökkentése, amelyet nem lehet megindítani. A vezetőváltással azonban elkezdődött a kamatcsökkentési ciklus is, a forint pedig nem omlott össze.

]]>www.magyarnemzet.hu]]>