Leszavazták a Jobbik Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló határozati javaslatát, így az nem kerül az Országgyűlés elé

Leszavazták a Jobbik Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló határozati javaslatát, így az nem kerül az Országgyűlés elé

Ahogyan azt ma megírtuk, Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője a Parlament hétfői ülésnapján felszólalásában arról kérdezte dr. Varga Judit, igazságügyi minisztert, miért nem csatlakozik hazánk az Európai Ügyészséghez. Varga nevében Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszolt, aki szerint a kormánynak szuverenitási kérdés az Európai Ügyészségtől való távolmaradás, mivel ha csatlakoznánk, az csökkentené Magyarország önállóságát, emellett a csatlakozás nem illeszkedik az Alaptörvényhez sem.

Gyüre Csaba: Miért nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez? Államtitkár: mert nem áll összhangban az Alaptörvényünkkel

Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője a Parlament hétfői ülésnapján felszólalásában arról kérdezte dr. Varga Judit, igazságügyi minisztert, miért nem csatlakozik hazánk az Európai Ügyészséghez? Gyüre felidézte, 2021. június 1-jén kezdte meg működését az Európai Ügyészség. Az új intézmény létrehozásának célja az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények feltárása, kivizsgálása, vádképviselete.

Mint ismert, az Európai Ügyészség létrehozásának célja az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények feltárása, kivizsgálása, vádképviselete. Munkájának területe elsősorban "az uniós kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos csalások feltárása, a hozzáadott érték-adóval történő csalások felderítése, az uniós költségvetés megkárosításából származó pénzeszközök kifehérítésére irányuló bűncselekmények feltárása, aktív és passzív hivatali vesztegetések vagy hűtlen kezelések vizsgálata – amelyek sértik az EU pénzügyi érdekeit –, továbbá a bűnszervezetben való részvétel kiderítése, ha a szervezet tevékenysége az uniós költségvetés elleni bűncselekményekre irányul.

Az Európai ügyek bizottsága ma délutáni ülésén napirendre került a Balczó Zoltán, Dr. Lukács László György, Jakab Péter és Szilágyi György által benyújtott, hazánk Európai Ügyészséghez való csatlakozásáról szóló határozati javaslata, aminek lényege, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy

a) kezdeményezzen egyeztetést a parlamenti képviselőcsoportok között a csatlakozás előkészítése
érdekében, valamint

b) 2021. október 15-ig terjesszen elő olyan törvényjavaslatot, amely tartalmazza a megerősített
együttműködéshez való csatlakozáshoz szükséges jogszabály-módosításokat.

Mint a magyar néppárt képviselői a javaslatban írják, erre szerintük azért van szükség, mert Magyarország mindennapjainkat átszövi korrupció, az európai uniós pénzekkel való visszaélések, az ÁFA-csalások, valamint az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények.

Talán nem számít túl nagy meglepetésnek, de a bizottság 7 nem, 2 igen arányban "természetesen" leszavazta a jobbikos politikusok önálló indítványának tárgysorozatba vételéről szóló határozati javaslatot, így az nem is fog az Országgyűlés elé kerülni.

Dr. Hörcsik Richárd, az Európai ügyek bizottságának fideszes elnökének kétmondatos indoklásában a szokásos mondvacsinált érvek köszöntek vissza: szuveneritási kérdés, Laura Codruţa Kövesi személye és az, hogy "nincs összhangban az Alaptörvénnyel". A kormánypárti képviselők közül senki nem szólalt fel, nem reagált a negyed órás, részletes felvezetőre, 

Megkerestük Balczó Zoltánt, a Jobbik országgyűlési képviselőjét, az egyik előterjesztőt, aki elmondta, azért most nyújtották be határozati javaslatot, mert most június 1-jén kezdte meg működését 22 ország részvételével az Európai Ügyészség, másrészt pedig azzal, hogy a Helyreállítási alap is bekerült az EU-s források közé, mintegy 1840 milliárd euró felhasználásáról lesz szó, még inkább felmerült a jogos igény ennek szabályszerű elköltésével és a források szigorú ellenőrzésével kapcsolatban.

A magyar néppárt politikusa lapunknak hangsúlyozta, az Európai Ügyészség korlátozott jogosítványokkal rendelkezik, mivel csak az uniós pénzek elköltését és a határokon átnyúló áfacsalási ügyeket vizsgálhatja, másra nem terjed ki a hatásköre.

A szuveneritás szempontjából nagyon fontos, hogy vádat emelni a tagállami bíróság előtt lehetséges, tehát nem igaz az, hogy ez egy "uniós bíróság" lenne

- emelte ki Balczó a kormány egyik tipikus ellenérvére reagálva. Felidézte, a 2004 után csatlakozott 13 ország közül, akik mind nettó kedvezményezettek, egyedül csak Lengyelország és Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, mivel ezzel bizonyítani akarják elszántságukat a korrupció elleni fellépésben.

Arra a kormánypárti kommunikációs panelre, hogy "a csatlakozás nem fér össze az Alaptörvénnyel", Balczó úgy reagált, jelen állás szerint vádemeléssel a magyar ügyészség élhet a bíróságon, így amennyiben csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, az Alaptörvényt ki kellene egészíteni néhány olyan paragrafussal, aminek tartalma az lenne, hogy az "Európai Ügyészségnek is joga van vádemeléssel élni a magyar bíróságon".

"Miért jelent ez akadályt, amikor a közvagyon kiszervezésére létrehozott vagyonkezelő alapítványok esetében minden gond nélkül módosították úgy a jogszabályokat, hogy a vagyont a saját klientúrájukhoz juttassák?"

- fogalmazott.

A másik, amire szívesen hivatkozik a Fidesz, hogy az uniós intézmény vezetője Laura Codruţa Kövesi, aki a romániai korrupcióellenes ügyészség vezetőjeként korábban magyar politikusok ellen is vádat emelt, emiatt "magyarellenesnek" akarja beállítani a kormánypárt.

Tudvalevő, hogy a legmagasabb rangú román politikusokat juttatta börtönbe Kövesi, az a tény, hogy magyar képviselők ellen is indított eljárásokat, miért lenne magyarellenesség? - tette fel a kérdést a jobbikos politikus szerint.

Úgy véli, hogy ennyi erővel akkor Polt Péter legfőbb ügyész is magyarellenes,  hiszen fideszes politikusok is ülnek börtönben súlyos korrupciós ügyekért.

Kiemelte,

Magyarországon mind a 2015-2019, mind a 2016-2020 közötti időszakot vizsgálva a felzárkóztatási alapok és az agrárpénzek kifizetéseiben a legmagasabb százalékban találták problémásnak és büntették a nem szabályszerű elköltéseket.

Megjegyezte, ez még akkor is így van, ha levonják a 4-es metró összegét, ami nem a Fidesz-kormányt terheli.

Balczó Zoltán felidézte, az EU miniszterek tanácsa is megállapította, hogy a közbeszerzések elmúlt években végzett bizottsági ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokat tárt fel, továbbá nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinteken elkövetett korrupció üldözésére.

A Jobbik országgyűlési képviselője arról is beszélt, látszik, hogy lenne igény a magyar társadalom részéről a csatlakozásra, ezt támasztja alá az a petíció is, amit körülbelül 680 ezren írtak alá.

Az ellenzéki politikus úgy látja,

elsődlegesen nem a nettó befizetők, hanem a magyar emberek érdeke, hogy a hazánkba érkező források ne folyjanak szét a különböző korrupciós csatornákon.