Fókuszban a verbunk

A nemzeti táncok a 18–19. században alakultak ki Európában, a korábbi hagyományból szervesen formálódtak, és meghatározták a néptánc alakulását. A közép- és nyugat-európai polgárosultabb táncéletből már kikoptak a férfitáncok, ellenben a reformkori Magyarország táncéletében még jelentős szerepük volt. A régi stílusú táncainkra jellemző improvizatív táncalkotás a verbunkban élt tovább.
Tájegységenként eltérő formában alakult a verbunk szerkezeti felépítése a Kárpát-medencében. Változatos formák jöttek létre az egyrészes – csoportos teljesen kötött formáktól a többrészes félig kötött – félig improvizatív táncalkotásig. A rögtönzött, egyéni előadású változatok a magyar tánctörténet érdekes szakaszát mutatják be – a változás korát, ahogy a régi stílusúból szervesen kialakultak az új stílusú férfitáncok.

A rendezvény a májusi/pünkösdi időszakhoz kapcsolódik, hiszen a nyugati verbunk táncaink jellegzetes funkciója volt a pünkösdi időszakhoz kapcsolódó legényavatás. Ennek egyik legfontosabb eleme volt a település férfitáncának bemutatása.

A Táncfórum egész napos, részben személyes jelenlétű, részben online programjába több száz táncos kapcsolódik be. A helyszínek bemutatókkal, táncos felvonulással, tánctanítással, flashmobokkal, azaz villámcsődületekkel várják a közönséget egész nap.

Komáromban, a Klapka György téren a Felvidék keleti és nyugati verbunkjait láthatják az érdeklődők a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Csalló Néptáncegyüttes, a Csallóközi Táncegyüttes, a Megyer Táncegyüttes, a Generáció Táncegyüttes, a Komárom Táncegyüttes, a Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes, a Sendergő Ifjúsági Néptáncegyüttes, a Mátyus Néptáncegyüttes, a Rakonca Néptáncegyüttes, a Borostyán Néptáncegyüttes, a Nádos Néptáncegyüttes és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes előadásában.

Kapuváron a Fő téren a Kisalföld településeinek férfitáncait láthatja a közönség a Gencsapáti Hagyományőrző Együttes, a vitnyédi Énekes Lenke Hagyományőrző Egyesület, a Kapuvár Néptáncegyüttes, a csornai Pántlika Néptáncegyüttes, a kónyi Pipitér Néptáncegyüttes, a szanyi Bokréta Hagyományőrző Együttes, a Szili Hagyományőrző Együttes előadásában.

Budapesten a kelet–nyugati palócság és a Sárköz hagyományait mutatják be a Magyar Állami Népi Együttes táncosai és Mihó Attila, Fehérvári Ádám, Gerlecz Gábor, Palenik Mihály, Palenik Vendel, Rónai Lajos, Szokolik Szabolcs, Taba Csaba, Tóth Zoltán, Szabó János és Kovács József. Az ottani helyszín a Hagyományok Háza.

Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfaluban a Bodrogköz, a Nyírség, a Hajdúság, Szatmár férfitáncaiból kínál ízelítőt a sárospataki Bodrog Néptáncegyüttes, Derecskéről a Derecskei Szivárvány és Kikelet Táncegyüttes, a nyíregyházi Igrice és Ifjú Igrice Néptáncegyüttes, a nyíregyházi Nyírség Táncegyüttes, a Nyírség Up: Lókötő, Margaréta és Topogó Táncegyüttes, a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes, a nyíregyházi Szabolcs Néptáncegyüttes, a mátészalkai Szatmár Táncegyüttes, a Szikes Zenekar, a Bürkös Zenekar és a Lajtorjás Banda.

Székelyudvarhelyen a művelődési házban erdélyi verbunk táncokat ad elő az Udvarhely Néptáncműhely, Sára Ferenc és csoportja, a Pipacsok Néptáncegyüttes, Feketelaki Tibor és Székely Melinda, az Ördögborda Néptáncegyüttes, Farkas Csaba és Kásler Magdi, Kelemen Molnár János és András Lóránd.