Az oltások biztonságosságát megfigyelő két amerikai rendszer előzetes adatai azt jelzik, hogy a vártnál magasabb a szívizomgyulladásos esetek száma a fiatal férfiak körében az mRNS-oltások második adagjának beadása után - jelentette be csütörtökön az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC).
A myocarditis vagy pericarditis esetekről a bejelentések több mint fele az után érkezett az oltások mellékhatásait jelentő rendszerhez, hogy a betegek vagy Pfizer/BioNTech- vagy Moderna-oltást kaptak a 12-24 éves korosztályban - közölte a CDC, hozzátéve, hogy ezek a korcsoportok a beadott oltások kevesebb mint 9 százalékát kapták.
Zoom
"Nyilvánvalóan van itt egy egyensúlytalanság" - írta Tom Shimabukuro, a CDC Oltásbiztonsági Irodájának igazgatóhelyettese abban a jelentésben, amelyet az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) csütörtökön ülésező tanácsadótestületének küldtek.
Shimabukuro közölte, hogy az oltásbiztonságossági adatbázis - egy másik megfigyelő rendszer - a szívizomgyulladás megnövekedett előfordulását mutatta a 16-39 évesek körében a második adag oltás után szemben az első oltás felvétele után megfigyelt aránnyal.
A kevés adat azt mutatja, hogy a betegek többsége - mintegy 81 százalék - teljesen felépült a tüneteiből - tette hozzá.
A Pfizer és a Moderna egyelőre nem kommentálta a jelentést.
Az izraeli egészségügyi tárca a közelmúltban közölte, hogy összefüggést talált az oltás és kicsiny számú myocarditis eset között főként fiatal férfiak körében, akiket a Pfizer koronavírus elleni vakcinájával oltottak be.
A CDC közölte, hogy tanácsadó testülete az oltási gyakorlatról jövő héten fogja értékelni a bizonyítékokat és megállapítani a szívizomgyulladás kockázatát a Covid-19 elleni mRNS-oltások után.
A szívizomgyulladás (myocarditis) kialakulását vírusfertőzés, baktériumok, toxinok okozhatják, tünetei a szúró mellkasi fájdalom, légzési nehézség, szívritmuszavar. Mivel a szív nem megfelelően működik, akár maradandó szívkárosodásokat, szívinfarktust vagy stroke-ot is okozhat.
EMA: nem mindenkinek ajánlható az AstraZeneca-vakcina
Az Európai Gyógyszerügynökség pénteken bejelentette, hogy az brit-svéd AstraZeneca gyógyszervállalat koronavírus-elleni oltóanyag mellékhatásként kapilláris szivárgási szindrómát okozhat, ezért nem javasolja használatát azok számára, akiknél a jelenség már korábban is fellépett.
A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hat olyan esetet vizsgált ki részletességgel, amelyeknél a cég Vaxzevria nevű oltóanyaga váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe. A szindróma főként a karok és a lábak megduzzadását, alacsony vérnyomást, a vér alacsony albuminszintjét és besűrűsödését eredményezi. Az esetek többsége nőknél fordult elő, az oltást követő 4 napon belül. Az érintettek közül háromnak jelent meg előzőlegesen a kórtörténetében a tünet.
A PRAC úgy döntött, hogy a kapilláris szivárgás szindrómát a vakcina új mellékhatásaként fel kell venni a termékismertetőbe, és nyomatékosan felhívni az egészségügyi szakemberek és a betegek figyelmét erre a kockázatra.
Az EMA közölte azt is, hogy vizsgálja a szívizom- és a szívhártyagyulladás esetleges összefüggését az AstraZeneca oltóanyaggal kapcsolatban.
"További elemzésekre van szükség annak megállapításához, hogy van-e ok-okozati összefüggés a vakcinával" - tájékoztatott az uniós ügynökség, hozzátéve hogy a jövő hónapban fejezi be az ilyen esetek felülvizsgálatát.
Az uniós gyógyszerfelügyelti szervezet statisztikái szerint ezidáig mintegy 78 millió adag Vaxzevriát használtak fel az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban.
(MTI)