Franciaország csökkenti afrikai jelenlétét, hadműveleteit - jelentette be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön.
Sajtótájékoztatóján az elnök közölte: "mélyreható átalakulást" tervez a francia katonai jelenlétet illetően a Száhel-övezetben. Ennek része a francia csapatok részleges kivonása és egy nemzetközi dzsihadistaellenes szövetség kiépítése.
"Konzultációk eredményeként kezdjük meg a mélyreható változtatásokat" - fogalmazott Macron. Kifejtette, hogy Párizs katonákat von ki, támaszpontokat zár be, és a dzsihadistaellenes, 5100 fős speciális alakulaté lesz a főszerep. Rajtuk kívül a francia katonákat hazarendelik, kisebb részüket pedig szélesebb nemzetközi haderőbe integrálják.
A francia államfő kifejtette: a terrorizmus elleni küzdelemnek ezentúl - francia részről - "két oszlopa lesz": a terrorellenes speciális egységeké és a dzsihadisták ellen harcoló más nemzetközi erőké, amelyekkel Párizs csak együttműködést tervez. Hozzáfűzte: Párizs ezentúl "csakis olyan intervenciókban vesz részt, amelyek kizárólag a terror megfékezését szolgálják".
A kivonulás - Macron megfogalmazásában - "szervezett módon" történik majd, a részleteket június végén hozza nyilvánosságra az Elysée-palota (a francia köztársasági elnöki hivatal).
"Franciaország valamivel több mint nyolc évig volt jelen a Száhel-övezetben. Sok katonánk elesett. A családjaikra gondolok. Következetességgel, egyenes beszéddel tartozunk nekik. Tanulni fogunk abból, ami működött, és abból is, ami nem" - fejtegette Emmanuel Macron.
Franciaország eddig Mauritániába, Maliba, Nigerbe, Csádba és Burkina Fasóba küldött katonákat a dzsihadisták elleni harchoz. A térséget az al-Kaidához és az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető különféle dzsihadista csoportok terrorizálják.
Párizs a múlt héten Maliban felfüggesztette a hadműveleteket, miután Bamakóban - rövid időn belül másodszor is - katonai hatalomátvételt hajtottak végre. Macron közvetlenül a puccs után francia újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Franciaország a jövőben nem támogat olyan államokat, ahol a hatalomnak nincs demokratikus legitimitása. Jelezte egyben azt is, hogy Franciaországnak nem áll szándékában örökre jelen lenni a katonáival Afrikában. (De mire kivonulnának, már Franciaország úgyis végképp Új-Afrika lesz - a szerk.)
(MTI)