eur:
393.02
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2018. november 23-án.
Nyitókép: MTI/Balazs Mohai

Orbán Viktor: keményíteni szeretném a magyar migrációs álláspontot

A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádiónak adott nagyinterjút.

Szerdán a Világgazdaság konferenciáján jelentette be a gazdaság újraindításának pilléreit Orbán Viktor miniszterelnök, csütörtökön a Kormányinfón két órán át válaszolt újságírói kérdésekre, pénteken pedig további gondolatokat osztott meg a nyilvánossággal a kormányfő a Kossuth rádióban.

A TELJES INTERJÚ ITT HALLGATHATÓ MEG.

Először az 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötött szja-visszatérítésről szólt.

"Mindig van egy olyan kérdés, hogy ha jól megy az országnak - most még olyan jól megy -, akkor mire való a kérdés, mire költsük a pénzt. Ilyenkor elszabadul a fantázia, a tippeket adók általában magukat sem szokták kifelejteni a körből... a legegyszerűbb visszaadni azoknak a pénzt, akik megdolgoztak érte. A válság során márpedig a legnagyobb terhet a családosok vitték. Úgy döntöttünk, mindenki megkaphatja a visszatérítést, de csak az átlagjövedelem adójának mértékéig" - közölte a miniszterelnök.

Hozzátette, a közelgő nemzeti konzultációba beleteszik azért ezt a kérdést.

A konzultáció egy másik kérdésére áttérve kijelentette, "migránshadak dörömbölnek" Európa határain.

"Az illegális határátlépési kísérletek száma tavaly 10 ezer volt, idén eddig 38 ezer. Visszakerül a migráció kérdése az asztalra, én keményíteni szeretném a magyar migrációs javaslatot, azt javaslom, hogy

két évig semmilyen migráció ne legyen lehetséges"

- jelentette ki.

Mindemellett "nem a migráció kérdése nem a legfőbb ma még", és mindenképpen felveti a "jóemberség" kérdését, de leszögezte: "nincs jó migráció, csak rossz migráció van", az a jó szerinte, ha "az ember ott boldogul, ahol megszületett".

"Van olyan, amikor háború, éhínség miatt el kell menekülni, de akkor sem az a megoldás, hogy idejöjjenek és itt maradjanak, átmeneti segítséget lehet adni, nem befogadni és idehívni kell az embereket" - fogalmazott.

Orbán Viktor szerint számos eset bizonyítja, hogy a szűkösség nem a magára hagyatottságot erősíti fel, hanem szeretetteljesebbek lesznek a kapcsolatok, jobban lehet számítani a szomszédra, a munkatársra és a munkaadóra - ez utóbbit fejtette ki.

"A kereskedelmi és iparkamara rengeteg jó javaslatot dolgozott ki, összeszedve a vállalkozókat, és arra jutottunk az ő javaslatuk alapján, hogy kedvezményes hiteleket fogunk nyújtani nekik, ez megvalósítható."

Az oltásigazolás visszavonásával kapcsolatban - a második oltást kihagyók esetében - elmondta, van 137 ezer olyan ember, akik valamilyen okból nem kérték a második oltást, ezeknek viszont csak elenyésző része utasítja vissza a vakcinát egészségügyi okból.

Beszélt még a járvány után kivehető 10 napos plusz szabadságról a védekezésben részt vevők esetében.

"Most megtehetjük, hogy kiadjuk ezt a 10 napos szabadságot, kérem, hogy vegyék is ki, mindannyiunkra ráfér" - kérte.

Felidézte, a minimálbér 28 500 forint volt, amikor először lett miniszterelnök, de ennek emelése sem segítette abban, hogy 2002-ben folytathassa a munkát, ettől függetlenül most is úgy látja, emelni kell.

"Akik a legkevesebbet keresnek, azok vannak a legbizonytalanabb helyzetben. Ha akarat kérdése lenne csak, akkor könnyű lenne. Arra kell választ adni, hogy magas minimálbért tudjunk adni, közben a kis- és középvállalkozások ne menjenek tönkre; a jó szándék könnyen vezethet ellenkező eredményre. Meg kell állapodni az MKIK-val, hogy ha nem tudják kigazdálkodni a minimálbért, akkor milyen segítségre van szükségük" - ecsetelte a kormányfő.

Szerinte a 200 ezer forintos határ az, amelyen most dolgozhatnak, és ha elérik, a garantált bérminimum még ennél is magasabb lesz, ez pedig felfelé fogja nyomni a fizetéseket Magyarországon.

Szólt a labdarúgó-Európa-bajnokságról is, amelyet a járvány fenyegetett, de nemcsak az, hanem az "ideológiai zűrzavar" is. Orbán Viktor szerint az egykori gyarmattartók és rabszolgatartók meg akarják osztani a múlt morális terhét.

"Sportpályán letérdelni azért is nehéz a magyaroknak, mert így büszke népek vannak, mi nem azt várjuk, hogy az ember megadja magát, állva kell meghalni. Az egész dolog, a térdeplősdi elhibázott ötlet, miközben a gyökere egy komoly lelkiismeret-furdalásból fakad" - zárta gondolatait.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×