Lezárult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat határon átnyúló felzárkóztató programja

„A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítése és az ezzel kapcsolatos magyarországi szakmai tudás gyarapítása a Kárpát-medence szomszédos országaival együttműködésben végrehajtott módszertani fejlesztések és tapasztalatcsere által” projekt zárókonferenciáját Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök nyitotta meg. Az MMSZ ügyvezetője kiemelte, a programban a Romániai Máltai Szeretetszolgálattal dolgoztak együtt. Mint mondta, a nyomorban élő emberek ügye nem nemzetiségtől függ, hanem egyetemes emberi értékeket hordoz magában. A máltai szervezetek keresztény küldetésükből fakadóan teszik a dolgukat, ami nem más, mint a rászoruló emberek bizalomra és jelenlétre alapozott támogatása.

„A projekt 2018-ban indult, de már 2015-ben megszületett az ötlet és az elhatározás, hogy azokat a társadalmi problémákat, feladatokat, amelyek mindannyiunkat a magunk országában érintenek, próbáljuk meg egy tágabb térben, a Kárpát-medencében értelmezni, és megnézni, hogy az itthon már bevált módszerek (például a Jelenlét program) működnek-e a határon túl.” A kutatási eredményeket felhasználva Győri-Dani Lajos szerint a sok helyen ugyanúgy jelentkező problémák mélységeit és megoldási lehetőségeit erőteljesebben és egyetemesen lehet vizsgálni.

A társadalmi felzárkóztató program legfontosabb célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek  életkörülményeinek javítása, az esélyteremtés és a szakmai tapasztalatok megosztása volt. Fontos szempont volt a határon túli együttműködő partnerek felzárkózáshoz kapcsolódó szaktudásának bővítése is képzések, csereprogramok, tanulmányutak, konferenciák szervezése révén, illetve a román szociális törvényeknek is megfelelő, hosszú távon fenntartható rendszer kialakítása.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség díjjal elismert Jelenlét programjának módszereit alkalmazó projekthez az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által koordinált kutatás társult, melyben a határon túli hátrányos helyzetű emberek társadalompolitikai és munkaerőpiaci helyzetét vizsgálták.

A zárókonferencián részt vett Rétvári Bence parlamenti államtitkár is, aki az ötlet megfogalmazásától kezdve támogatta a határon átnyúló segítő program megvalósulását. A program szakpolitikai környezetéről tartott előadásában kiemelte: „Óriási missziót teljesítenek a telepeken dolgozó szakemberek, akik emberséggel, egy simogatással vagy kéznyújtással elérik azt, hogy az ott élő emberek elhiggyék, ők is számítanak, ők is értékesek. (…) Ott éltek a szakemberek a nyomornegyedekben és a cigánytelepeken, kiépítették a bizalmat a rászorulókkal, így tudtak személyre szabott segítséget nyújtani.”

A projekt során testvértelep-rendszert alakítottak ki, melyben területi és szociális helyzetét tekintve hasonló négy erdélyi helyszínt négy hazaival kapcsoltak össze, ahol évek óta eredményesen működik a Jelenlét program: Szatmárnémeti egy jellegzetes tömbházát a veszprémi „pokoli toronyként” ismert toronyházzal, Kisiratost a hevesi Tarnaboddal, Sepsiszentgyörgy Örkő városrészét Tatabánya Mésztelep nevű szegregátumával, Bihardiószeg peremkerületét pedig a Miskolc külterületén fekvő Lyukó-völggyel állították párba. A nyolc helyszínen összesen több mint 17 ezer hátrányos helyzetű ember él. A magyarországi településeken a már működő programokat egészítették ki többek között nőknek és fiatalok szóló prevenciós foglalkozásokkal „Nő mint esély” címmel, továbbá munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő információs szolgáltatással, mentorálással. Emellett a projektben dolgozó szociális munkások számára képzéseket és elsősegély-tanfolyamot szerveztek és elsősegély-állomásokat alakítottak ki. A nagyvárosi zárványokban és a nehezen megközelíthető falvakban kiemelt cél volt az elsősegély-alapismeretek átadása a helyi szakembereknek, hogy a gyakran távolabbi helyről induló mentő érkezéséig megkezdhessék az ellátást.

A Jelenlét program hazai tapasztalatait felhasználva az erdélyi helyszíneken Jelenlét Pontokat alakítottak ki, ahol szociális ügyintézésre, mosásra és fürdésre is van lehetőség, továbbá szintén magyar mintára elsősegélypontok jöttek létre, ahol egészségügyi és lelki támogatást kérhetnek a családok.  Emellett tanoda jellegű délutáni foglalkozások, ifjúsági és gyermekprogramok indultak, „mozgó játszótér” járta a településeket.

A projekt a megvalósítás három évében jó gyakorlatok megosztásával, együttműködések megerősítésével és a konkrét társadalmi-gazdasági problémák megoldására irányuló fejlesztésekkel járult hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához a Kárpát-medencében. Ez alatt az idő alatt közel kétezer, a felzárkózást segítő foglalkozást valósítottak meg a magyar és a román munkatársak, valamint 64 tematikus rendezvényt szerveztek a telepeken élő gyermekek és családok, illetve a projekt szakmai megvalósítói részére.

A részvételi akciókutatás eredményeként megalkották az érintett területek szociális és problématérképét, melyről leolvashatók mind az ott élő családok problémái és életkörülményei, mind a velük foglalkozó szakemberek és döntéshozók tapasztalatai és viszonyrendszereik. A hároméves projekt hozzájárul a hosszú távú felzárkózást segítő programok alapfeltételeinek megteremtéséhez.

A projekt 911,18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír