Kétszáz év után újra megünnepelték a csíkdelnei Úr-kápolna búcsúját

Csíki Szabolcs plébános a Romkat.ro erdélyi katolikus hírportálnak elmondta: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt is fontosnak tartották, hogy megtartsák az eseményt.

Az ünnep alkalmával a főcelebráns, Tamás József köszöntötte a búcsúi szentmisén részt vevőket, s beszélt arról, hogy ez évtől ismét ünneplik az Úr-kápolna ünnepét. „Amikor egy gyermek megszületik a világra, keresztény szokás szerint megkereszteltetjük, nevet adunk neki, és egy pártfogót adunk, egy szentnek a jelenlétében. Ugyanez történik akkor, amikor fölépül egy templom vagy kápolna, azt is fölszenteljük vagy megáldjuk, és valamelyik szentnek vagy valamelyik isteni titoknak az oltalma alá helyezzük. Amikor ez a kápolna felépült, akkor az Úr Jézusnak szentelték, Úr-kápolnának elnevezve, éppen ezért, mint ahogy a mindennapi életben is szeretteinket név- és születésnapjukon köszönteni szoktuk, így a templomot is, kápolnát is mindig megünnepeljük felszentelésének, megáldásának és védőszentjének ünnepén. Éppen ezért úgy illik, hogy ez a kápolna is megkapja ilyen formában is ezt a tiszteletet. Milyen indokok alapján maradt el ez évszázadokkal ezelőtt, nemigen tudjuk, de úgy érezte a lelkipásztorotok, hogy ezt meg kell tenni, és éppen ezért az idéntől kezdődően bevezette.”

Tamás József homíliájában három dolgot emelt ki, amire ez az ünnep ráirányítja a figyelmünket.

Egyrészt visszavisz bennünket a középkorba, hiszen 1264-ben rendelte el IV. Orbán pápa ennek az ünnepnek a bevezetését a liturgiába. Az ünnep hátterében két fontos eseményt találunk: az egyik Szent Julianna Ágoston-rendi szerzetesnővérhez kapcsolódik, aki nagyon tisztelte az Oltáriszentségben Jézus Krisztust. Egyik látomásában látta a teliholdat, amint abban egy sötét sáv vonul keresztül. És amikor azon gondolkodott, vajon ez mit akar jelenteni, kapta Jézus Krisztustól az üzenetet:

a telihold az egyházi évet jelképezi, amelyből hiányzik egy ünnep, hiányzik az ő szent testének és az ő szent vérének az ünnepe.

Ettől kezdve azon fáradozott, hogy ezt az ünnepet az Egyház elfogadja, bevezesse liturgiájába. Fáradozása sikerrel járt. Az ünnep másik történelmi háttere az a téves tanítás, amely lábra kelt abban az időben, és amely vitatta Jézus valóságos jelenlétét a kenyér és a bor színében, azt állítva, hogy a kenyér és a bor csak jelképe magának az Úr Jézusnak, és nem valóságos teste és vére.

Másrészt ez az ünnep figyelmünket Jézus legnagyobb ajándékára szeretné irányítani, az ajándékra, melyben önmagát adta nekünk lelki eledelül. Ebben az évben, amikor a budapesti eucharisztikus kongresszusra készülünk, különösen sokatmondó nekünk ez az ünnep. Szolgáljon arra, hogy hitünk elmélyüljön, és keresztény életünk középpontjába kerüljön az Oltáriszentség, a belőle való táplálkozás.

Harmadrészt az ünnep szeretné felhívni a figyelmünket a hitvallásra.

Keresztény igazságaink, az Eucharisztiába vetett hitünk megvallása, a körmenet, amelyet úrnapján Egyházunk tart, ilyen hitvallás. Kilép a templomkapun, kilép a világba az Oltáriszentséggel, hogy így a világban tanúságot tegyen Jézus Krisztus mellett, aki így szeretett bennünket, hogy önmagát adta értünk.

Csíki Szabolcs plébánost a Romkat.ro portál a templom történetéről kérdezte. A historia domusban 1783-ban a helyi plébános megemlíti, hogy az Úr imádására fel van szentelve egy kápolna, naponta használták, hogy ne kelljen bemenni a helyi Szent János-templomba. Nincsenek feljegyzések arról, mikor maradtak abba a búcsúk. Ennek ellenére Delnén úrnapja különösen is hangsúlyos ünnep − erre is van utalás a  historia domusban.

A plébános elmondta: a főegyházmegye vezetőségével próbáltak rájönni, mi állhatott a búcsúk elmaradásának hátterében, fel van-e szentelve egyáltalán a kápolna. A levéltárban találtak anyagot, ami jelzi, hogy 1716-ban már áll a kápolna Csíkdelnén, az Oltáriszentség tiszteletére felszentelve. „Számomra egyértelmű volt, hogy úrnapján kell búcsút tartani, amit 2020. szeptember 25-én Gyulafehérvár engedélyezett is. Köznyelven mindenki Úr-kápolnának nevezi ezt az épületet” – tette hozzá a plébános.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Görbe György/Romkat.ro

Magyar Kurír