Különösen Délkelet-Ázsia tengerparti régióiban és a Földközi-tenger partvidéken magas a partra vetődő műanyag aránya - állapította meg a Berni Egyetem vezette kutatócsoport az Environmental Research Letters című tudományos lapban megjelent tanulmányában.

A szakértők az óceán áramlatain és becsléseken alapuló modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, mennyi műanyaghulladék kerül a vizekbe.

Amennyiben a partokról és a vizek felszínéről nem gyűjtik össze a szemetet, a modell szerint az úszó hulladék 77 százaléka öt éven belül eljut a partokra vagy a partmenti vizekbe.

Ott gyűlik össze a partokon a legnagyobb arányban a szemét, ahol a legtöbb műanyag kerül a tengerekbe - közölte a Victor Onink, a Berni Egyetem tudósa vezette kutatócsoport. Ez elsősorban Délkelet-Ázsiára, valamint a Földközi-tenger területére vonatkozik, ahol a Nílus sok szemetet szállít a tengerbe.

A legkisebb a műanyag koncentrációja a kevésbé lakott területeken, például a sarkvidéki régiókban, Chile partjainál, Ausztrália partvidékének egyes részein. A szimulációk során az antarktiszi szárazföld mentes volt a műanyagtól.

A kutatás szerint többek között az Egyesült Államok keleti részén, Japán keleti részén és Indonéziában a vizekbe kerülő műanyagszemét nagyobb valószínűséggel jut el a nyílt óceánba, mint máshol.

"Ezeken a helyeken különösen hatékony lenne a műanyag összegyűjtése, mielőtt kikerül a nyílt vízre" - mondta Onink.

(MTI)