Verőtőkék gyűjteménye: Körmöcbányától Budapestig
2021. június 2. 13:42 Kiszely Csaba – Tóth Csaba
Apatő és anyatő, gipsztányér és bronztányér – ezek a kifejezések nem mindenki számára mondanak valamit, pedig általánosan ismert és használt tárgyakhoz, a pénzérmékhez és az emlékérmekhez kapcsolódnak. Az összefoglaló nevükön verőszerszámoknak nevezett tárgyak felhasználásával készítették és készítik jelenleg is a különféle érmeket, jelvényeket és kitüntetéseket, ennek a folyamatnak a különféle fázisainál alkalmazott eszközök elnevezéseit olvashattuk fentebb.
Magyarország legnagyobb magánkézben lévő verőszerszám-gyűjteményét, mintegy 25 ezer darab egyedi műtárgyat, a BÁV Zrt. őrzi a régi pénzverde, mai nevén Metal-Art Zrt. Fradi-pályával szemben lévő épületében. A gyűjtemény története évszázadokra nyúlik vissza, egészen 1328-ig, amikor I. (Anjou) Károly magyar király bányavárosi jogokat adományozott egy, a hegyekben lévő kis településnek, Körmöcbányának.
A nemesfémekben kiemelkedően gazdag – az újkorban már alsó-magyarországinak nevezett – bányavidék központjának számító városban hamarosan megindult a pénzverés, és alig száz esztendő elteltével már a körmöcbányai számított az ország legnagyobb és legtermelékenyebb pénzverdéjének, majd a gyulafehérvári verde 1871. évi bezárását követően a Magyar Királyság egyedüli pénzverdéjének.
A közel hatszáz éven át folyamatosan működő verdét 1918 novemberében az előretörő csehszlovák csapatok elől menekítve leszerelték, annak teljes berendezését – értve ez alatt a pénzverő gépeket, a szerszámokat és a nemesfémtartalékot – vagonokra rakták, és Budapestre szállították.
A pénzverés folytatására elsőként a csepeli Weiss Manfréd Lőfegyver- és Tölténygyárban került sor, majd 1925-ben elkészült a Magyar Királyi Állami Pénzverő új épülete az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarkán. Itt indult meg 1926-ban újra a pénzverés a pengőpénzrendszer vereteinek készítésével, majd a második világháborút követően 1946-ban az idén 75. életévét betöltő új valuta, a forint érméinek verése is.
Bár a verde, ahol fénykorában több ezer ember dolgozott, fő profilja természetesen a magyar forgalmi pénzek előállítása volt, emellett széles körű tevékenységet folytatott: gyártott pénzeket külföldi megrendelésre, jelentős volt az emlékérem- és ékszerkészítés, de itt folyt a különféle kitüntetések és jelvények gyártása, sőt innen kerültek ki a különféle rendvédelmi szervek (rendőrség, katonaság stb.) egyenruháinak gombjai, de az 1950-es években a vasúti modellek gyártásának is itt volt a központja.
A rendszerváltást követő privatizáció során a Magyar Állami Pénzverő Vállalat kétfelé vált: létrejött a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt., amely jelenleg is a forint fizetőeszközök érméinek hivatalos gyártója, illetve a Metal-Art Nemesfémipari Zrt., amely az évszázados hagyományokon alapuló emlékérem-, kitüntetés-, jelvény- és ékszerkészítési ágat vitte tovább a közelmúltig. A szétválásnál az évszázadok alatt felhalmozódott verőszerszám-gyűjteményt is kétfelé osztották a tevékenységi kör alapján: a Magyar Pénzverőnek jutottak a forgalmi pénzek verőszerszámai, míg a Metal-Artnak az utóbbi 300 esztendő során a jogelődjének műhelyeiben előállított emlékérérem, kitüntetés, jelvény és zseton készítéséhez felhasznált szerszámok. Innen került magángyűjteménybe az anyag, melynek egyik része, közel 5.500 darab – jelentőségének elismeréseképp – 2015 után több részletben állami védettség alá került, további 2.500 darab kiemelt történelmi, kultúrtörténeti értékkel bír, a fennmaradók egy része pedig numizmatikai, különösen gyűjtői szempontból rendkívül értékes.
A forintban kifejezett értékét tekintve sok-sok milliárdos nagyságrendű, eszmei értékét tekintve viszont felbecsülhetetlen gyűjteményben bécsi, gyulafehérvári, körmöcbányai és budapesti készítésű szerszámok egyaránt megtalálhatók, koruk a 18. század elejétől a közelmúltig terjed. A korszak legkiemelkedőbb vésnökei közül a 18. századból Daniel Warou, Raphael Donner és Karl Joseph Hoffmann munkái is részei a gyűjteménynek. Az egyik legkorábbi darab a Hoffmann által vésett, a gyulafehérvári erőd 1714-es alapítására készült verőtő. Az 55 mm átmérőjű érem előlapján Pallasz Athéné látható sisakban, bal kezében lándzsa, jobbja pedig pajzson nyugszik. Hátlapján a francia Vauban hadmérnök stílusában Giovanni Visconti által megtervezett különleges, hétágú csillagot formázó erőd, Közép-Európa legnagyobb vára látható.
A gyűjtemény XIX. századi része rendkívül gazdag. A kor legjelentősebb vésnökeinek alkotásait láthatjuk itt: Gerl Károly, Anton Scharff, Beck Ö. Fülöp, Wenzel Seidan, Karl Wurschbauer és Mayer Elek a vésnöki szakma csúcsát képviselték ebben az időszakban. A témák igen széles palettát ölelnek fel: uralkodók látogatási érmei, főméltóságok portréi, különböző eseményekre (orvosok és természetjárók érmei, kiállítási érmek) kiadott veretek, egyesületek, épületek, egyházi események ábrázolásai mellett számos egyéb egyéni téma jelenik meg a gyűjteményben. Különleges darab a Szabadelvű Pártnak készült verőtő, amelyet a párt megrendelésére Loránfi Antal tervezett. Tisza Kálmánt ábrázolja miniszterelnöksége 10 éves évfordulójára 1885-ből. Az előlapját Gerl Károly, a hátlapot pedig Mayer Elek véste.
A gyűjtemény XX. századi része is kiemelkedő. Berán Lajos, Madarassy Walter, Telcs Ede munkái is megtalálhatók ebből az időszakból. Igen jelentős a kitüntetések anyaga, amelyek közül kiemelkedik a Szent István Rend, Szent Korona Rend verőtövei mellett a Corvin-lánc és Díszjelvény számos verőszerszáma, illetve a különös sorsú 1956-os Nemzetőr-jelvény verőtöve. Utóbbi kibocsátásáról 1956. október 31-én döntöttek, a verőtövet lerövidített eljárással három nap alatt elkészítették. Próbaveretek készültek rajta 00001-00003 sorszámmal. A 00002-es sorszámú ezek közül megmaradt, jelenleg a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményét gyarapítja, a másik kettő az idők során eltűnt. A verőtő elkerülte a megsemmisülést, 2005-ben előkerülve újra használatba vették, majd az egykori nemzetőrök számára készítettek jelvényeket. (x)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője 20:20
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
