A Heger kormány bejelentette kormányprogramját, amelyben maradtak a régi intézkedések a hulladékgazdálkodás reformjait illetően. 2016-ban Sólymos László vezetése alatt bevezetésre került a kiterjesztett felelősségvállalás rendszere, melynek a bevezetése után a gyakorlati tapasztalatok mutattak rá, hogy ez a rendszer is módosításra fog szorulni. A kiterjesztett felelősségvállalás rendszere önkormányzataink hulladékgazdálkodási rendszerének finanszírozását átalakította, melynek köszönhetően a lakosság számára a szeparált hulladék elvitele ingyenessé vált.
A kiterjesztett felelősségvállalás rendszere a párizsi egyezmény értelmében jött létre, mely Sólymos László vezetése alatt valósult meg. Szakmai döntés volt, mely minden nemzetiség számára Szlovákiában komfortosabb hulladékgazdálkodási rendszert alakított ki. A Párizsi egyezmény értelmében a szennyező fizet elv szerint hozták létre ezt a rendszert.
Vajon hogyan is működik ez a gyakorlatban?
Minden önkormányzat Szlovákiában szerződési viszonyban áll egy felelősségvállaló szervezettel. Ezen szervezeteknél a piaci verseny alapjaira helyezve regisztrálnak a gyártók és forgalmazók, akik csomagolásokat bocsátanak a piacra. Törvény határozza meg, hogy ezeknek a piaci szereplőknek szükséges illetéket fizetni, melyből fedezik a szelektív hulladék elszállításának díját, és további manipulációs díjakat. Ennek köszönhetően önkormányzatainkban a szelektív hulladék elszállításának költségei nem terhelik sem az önkormányzatokat, sem pedig a lakosságot. Ezen szervezetek szerződéses viszonyban állnak a települések hulladékgazdálkodó vállalataival is, hogy átlátható szolgáltatást biztosítson a rendszer az önkormányzatok számára.
Ez a motivációs forma sajnos a köztudatban nem terjedt el, amiről az árulkodik, hogy sokak a mai napig nem tudnak arról, hogy a szeparált hulladék elszállítása ingyenes. Amennyiben minél nagyobb mértékben teljesül a szeparált hulladék gyűjtése, annál kevesebb kommunális hulladék keletkezik. A kommunális hulladék elszállításának díja tartalmazza az elszállítás díját, manipulációs díjat, és a környezeti terhelés miatt meghatározott lerakási díjat, melynek mértéke az előző évben elért szeparált hulladék gyűjtésének arányától függ.
A rendszer az önkormányzati szeparált hulladék elszállításának finanszírozása szempontjából tökéletesen működik, viszont hiányzó kommunikáció, illetve a mennyiségi hulladékdíj bevezetése nélkül a lakosság nem elég motivált a szeparált hulladék gyűjtésére, illetve a mai napig azt gondolják Szlovákiában, hogy minek gyűjtsék külön a hulladékot, ha úgyis a lerakón végzi. Ez is egy állami feladat lett volna, hogy ezt a gondolkodást megcáfolják kommunikációs kampányokkal, bemutatva a lakosság számára azt, hogy hova is kerül a hulladék. A kommunikációs kampányokat a felelősségvállaló szervezetek koordinálják az önkormányzatokban, viszont ennek több az elméleti része, mint a gyakorlatias, rövid és érthető része.
A rendszer elemi hibái
Az állam felőli kommunikációs célok szabályozásának hiánya vezetett oda, hogy a lakosság hulladékgazdálkodásról kialakult képe elcsúszott, és a valóságtól teljesen eltérő kép alakult ki a szlovák társadalomban és minden nemzetiségben. Szintén egy komoly problémát képez az is, hogy a településeken nem vált kötelezővé a mennyiség alapú hulladékdíj bevezetése, ami szintén motiváló erővé válhatott volna a lakosság számára, ha kötelező jellegűvé tették volna, és az önkormányzatok számára teljes autonóm mozgásteret hagytak mint a kommunikáció, mint pedig a hulladékdíj formáját illetően.
Egy másik gyakorlati hiba a csomagolások újrahasznosítási gazdaságosságának hiánya. Ez szabályozásra szorul annak érdekében, hogy a csomagolásokat a piacon egyszerűbben újrahasznosíthassák, ezzel bebiztosítva az újrahasznosítás hosszútávú fenntarthatóságát Szlovákiában.
Gazdasági moduláció és javító intézkedések a kormányprogram értelmében
A rendszer effektív stabilitása érdekében szükséges az újrahasznosítási oldalon is intézkedéseket bevezetni, annak érdekében, hogy gazdasági szempontból is a rendszer fenntartható legyen. Ha összetett, több komponensű anyagból készül egy csomagolás, sokkal drágább az újrahasznosítása, ezáltal a manipulációs díjak is növekednek az újrahasznosítás folyamatában, így ennek javítása mindenképp szükséges.
Az ekomoduláció már az új kormányprogramban is megfogalmazódott a rendszer fenntarthatósága érdekében. Ezt úgy szeretnék véghezvinni, hogy szabályoznák a csomagolások típusát, és a piacra a környezetre kevésbé káros, illetve egyszerűbb, gazdaságilag fenntarthatóbb újrahasznosítási módszerekkel is feldolgozható csomagolások bevezetését szorgalmaznák. Ezen kívül szigorú ellenőrzések alá vonnák a gyártókat és a felelősségvállaló szervezetek működési folyamatait is, melynek ellenőrzését audittal foglalkozó vállalatokra bíznák. Mind a gazdasági, mind pedig a környezet-központúság elveit vizsgálnák megszabott időközönként.
Fenntarthatósági célok
A fenntarthatósági célok közé tartozik a körforgásos gazdaság kialakítása és a Co2 semleges Szlovákia kialakítása is, amely csak a régiók fejlesztésével alakítható ki. Ezen a területen kormányunk komoly hiányosságokkal küzd, melyeknek javítása a kormányprogramból is hiányzik. Az önkormányzatok számára szigorú intézkedéseket kellene eszközölniük, és gazdasági rendszereket volna szükséges kialakítaniuk a Co2 semleges régiók kialakítása érdekében. Ehhez sem emberi erőforrást, sem pedig pénzbeli erőforrásokat nem biztosít a régióknak és megyéknek a kormányzat. Minden megyében és régióban teljesen más típusú beruházásokra szorulnak az önkormányzatok. Igaz, jelenleg 15 millió euró bent maradt az operatív programban, ami például a biológiailag lebomló hulladék gazdasági rendszerének kiépítésére irányul, viszont ez a összeg egy központi pályázatként van meghirdetve, nem pedig külön forrásokra leosztva az egyes régiókba. Ez azt okozhatja, hogy egyes régiók megint kimaradnak a fejlesztésekből, egyes régiókban pedig túlzott fejlesztések, túlárazott közbeszerzések valósulhatnak meg. Szintén egy hibaként jelölhető meg, hogy az önkormányzatokat vagy a régiókat nem kötelezik a körforgásos gazdasági központok létesítésére.
A déli régiók ilyen szempontból hátrányos helyzetben lehetnek, mivel szükséges volna a hulladékgazdálkodás rendszerébe új technológiákat integrálni, ami a bevett gyakorlat szerint nagy valószínűséggel állami támogatások hiánya miatt nem fog megvalósulni.
Mi az amire szükség volna a déli régiókban ahhoz, hogy a Co2 semleges elképzelés, és a körforgásos gazdaság kialakítása megvalósuljon? A Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet alapítójaként az állami hanyatlás miatt a következő gyakorlati lépések kivitelezését javaslom, melynek kivitelezését szorgalmazom:
- Biogáztelepek és komposztáló üzemek felújításának szorgalmazása a déli régiókban, és az önkormányzatok illetve régiók együttműködésének kialakítása, és akár petíciós kezdeményezések, törvénymódosítási javaslatok.
- Körforgásos gazdasági stratégiák kialakítása, hogy a déli régiókban is érdemi fejlődés mehessen végbe. Ilyen például a zöld energia, a biogáz által (üzemanyag vagy elektromos áram, esetlegesen fűtés), és a mezőgazdaság számára szerves tápanyagok felhasználása.
- Az önkormányzatiság környezetvédelmi vezetési módszereinek modernizációja.
- Polgármesterek és önkormányzati képviselők ismereteinek fejlesztése, mely nélkül nem jöhetnek létre észszerű döntések.
- A kommunikáció célok mentén történő megfogalmazása, melynek hiánya problémát okoz a fenntartható és zöld gazdaság kialakítása során. Ennek élő példája, hogy Szlovákiában a mai napig sokak azt gondolják, hogy a szeparált hulladék is a lerakókba kerül, nem pedig újrahasznosító üzemekbe.
(Pék Pál, a Fenntarthatóbb Felvidékért civil szervezet elnöke, környezetközpontú vezetési rendszerek belső auditora/Felvidék.ma)
