A magyar nyelvhasználatot népszerűsítő és tudatosító tájékoztató kampányba kezdett a kolozsvári Bálványos Intézet és a temesvári Integratio Alapítvány. A kampányról sajtótájékoztatón számoltak be tegnap Kolozsváron a szervezők.
Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója elmondta: a korábbi kutatásokból kirajzolódott, hogy a vegyes házasságokból származó, magyarul tanuló gyermekek esetében a pedagógusok olyan kihívásokkal szembesülnek, melyekre nem készítették fel őket.
Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Gimnázium igazgatója, az Integratio Alapítvány munkatársa elmondta: az egyik ilyen kihívás, amikor a magyar iskola tanára azzal szembesül, hogy a meghirdetett szülői értekezletre olyan szülők is érkeznek, akik nem beszélnek magyarul. Ha a pedagógus nincsen felkészülve a helyzetre, gyakran az a megoldás születik, hogy románul tartják a szülői értekezletet, noha az iskola feladata lenne az is, hogy erősítse a magyar nyelv társadalmi pozícióját.
A sajtótájékoztatón egy animációs filmet is bemutattak, mely azt a megoldást javasolja a pedagógusoknak erre a helyzetre, hogy készítsék el románul is a szülői értekezlet témáinak vázlatát, és adják át írásban ezt a román szülőknek, az értekezletet pedig tartsák magyarul. A Zoom Studio animációs műhely hasonló kisfilmek sorozatának az elkészítését tervezi.
Erdei Ildikó elmondta: az Integratio Alapítvány több olyan programot is kidolgozott, melyekkel arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyes családokban érdemes a gyermekeket kétnyelvűvé nevelni. Szakmai műhelyeket és fókuszcsoportos beszélgetéseket is szerveztek a témában érintett családokkal, és számos konkrét példát megvizsgálva alakították ki javaslataikat, melyek a ketnyelvuseg.integratio.ro oldalon találhatóak meg. A magyar anyanyelvű, de magyarul csak fakultatív jelleggel tanuló diákok számára a fakultativ.integratio.ro internetes oldalon közölték oktatási segédanyagok egész gyűjteményét.
Keszeg Erika, a Bálványos Intézet kutatója a román és a magyar nyelv társadalmi pozíciója közötti különbségre hívta fel a figyelmet. Szerinte a vegyes lakosságú településeken élő, magyar iskolában tanuló diák könnyen azzal szembesülhet, hogy anyanyelvének kizárólag az iskolai órákon van létjogosultsága. „A magyar oktatási intézményeknek ki kell egyensúlyozniuk a nyelvi aszimmetriát, s ez különösen fontos a szórványvidékeken és a vegyes tannyelvű iskolákban” – mondta Keszeg Erika.
