Felszólította a belügyminisztérium az erdélyi prefektusokat, hogy gondoskodjanak a nyelvi jogok betartásáról a megyéjükben lévő helyi önkormányzatokban és az önkormányzatoknak, illetve a kormánynak alárendelt közhivatalokban. A február 15-i keltezésű belügyminisztériumi körlevélről csütörtökön, gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján és a blogján számolt be Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke – tudósít a Maszol hírportál.
Az emberjogi aktivista közlése szerint a felszólítás hátterében voltaképp az áll, hogy az alapítvány korábban petícióval fordult az államfőhöz ebben az ügyben, és többek között arra kérte Klaus Iohannist: forduljon írásban minden olyan megye prefektusához, ahol legalább egy olyan település van, amelyen valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Szólítsa fel a kormányhivatalok vezetőit, ellenőrizzék rendszeresen a megye közintézményeiben (beleértve a kormánynak alárendelt hivatalokat), hogy tiszteletben tartják-e a nyelvi jogokat, s ha valahol rendellenességet tapasztalnak, büntessék meg az adott intézmény vezetőjét. Árus Zsolték kérését Iohannis továbbította a belügyminisztériumnak, amely utóbb arról tájékoztatta az alapítványt: felszólították a prefektusokat, hogy gondoskodjanak a nyelvi jogok betartásáról.
„Gyanakvó természetűek lévén (…) információkéréssel fordultunk az erdélyi megyék, illetve Bákó prefektusához, amiben rákérdeztünk, hogy kaptak-e ilyen felszólítást, ha igen milyen formában, illetve mit tettek annak nyomán. S ugyan nem egyik napról a másikra, s még bár nem is mindig a törvényes tíz napon belül, de megérkeztek az alábbi válaszok (kivételt képez Krassó-Szörény megye, ahonnan ismételt kérés után sem kaptunk semmit)” – írta blogján Árus Zsolt, belinkelve a kormányhivataloktól kapott válaszokat. Az utóbbi dokumentumokból kiderül: a prefektusok megerősítették, hogy megkapták a belügyminisztériumi felszólítást, és többségük azóta lépett is valamit ebben az ügyben.
„Innen kezdve immár a mi felelősségünk is, hogy mi történik tovább. Mert lehet továbbra is románul fordulni különböző intézményekhez (még Székelyföldön is), abból a megfontolásból, hogy úgy gyorsabban lehet haladni, vagy attól félve, hogy ha azt magyarul tesszük, akkor ellenszenvet váltunk ki magunk és/vagy az ügyünk iránt. De azt is megteheti mindenki, hogy kinyomtatja és magánál hordja a minisztériumi felszólítást és a megyéje prefektusának válaszát levelünkre, s bátran használja anyanyelvét, ha pedig valahol ellenállásba ütközik, akkor felmutatja ezeket. Sőt, azt is megteheti bárki, hogy ha valahol rendellenességet észlel, akkor felhívja rá a megyéje prefektusának a figyelmét” – írja Árus Zsolt.
