- Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról - A járványokról (I./1.)

- Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról - A járványokról (I./2.)

- Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról - A biológiai fegyverekről (II./1.)

- Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról - A biológiai fegyverekről (II./2.)

- Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról - A nukleinsavakról (III.)

- Történetek a kórságokról, a biológiai fegyverekről, a gonosz vírusokról és a még gonoszabb oltásokról - Az RNS-ekről és a fehérjék gyártásáról (IV.)

- Történetek a kórságokról, oltásokról stb. - És hogyan is lesz a fehérje – mit csinál az a gonosz mRNS? (V.)

- Történetek a kórságokról, oltásokról stb. - Mi végből van a világon a vírus? (VI.)

- Történetek a kórságokról, oltásokról stb. - A cseppfertőzésről, a gázálarcokról és a szájmaszkokról (VII.)

- Történetek a kórságokról, oltásokról stb. (VIII.) - PCR-teszt és szennyvizes kimutatás

- Történetek a kórságokról, oltásokról stb. (IX.) - A koronavírusok becses famíliájáról

- Történetek a kórságokról, oltásokról stb. (X.) - A közellenség SARS-CoV-2-ről és annak esetleges gyógyszereiről

Minden súlyos baleset, váratlan, rendkívüli „új helyzet van” esemény esetén a közvélemény egy bizonyos része egyszerűen nem képes abban a tudatban élni, hogy az adott eset teljesen véletlenül következett be, és azonnal megindul a lelkes összeesküvéselmélet-gyártás. A történelmi tapasztalatok alapján sokszor nem is teljesen alaptalanul…

Nincs ez másként a rövid története alatt országonként és régiónként eltérő mértékben, de nagy általánosságokban elmondhatjuk, hogy idejének 90%-ában gyakorlatilag csak a médiában tomboló koronavírus-járvány esetén is. Már a vírus megjelenésének legkezdetibb szakaszában számosan, köztük felkészült szakemberek - és nemcsak kótyagos-hagymázas debil chemtrailhuszárok! - kétségbe vonták és vonják azt, hogy a később SARS-CoV-2 (2019) névre keresztelt béta-koronavírus egy, a denevérekben kifejlődött koronavírusból kiindult zoózis lenne, azaz, hogy természetes úton, vélhetőleg két – vagy akár több – vírus természetes rekombinációja, illetve a jelzett Ra TG 13 koronavírus mutációja útján jött volna létre. Természetesen a hivatalos kommunikáció, ide értve az állami szerveket, hatóságokat, és az ENSZ egészségügyi világszervezetét, a koronavírus-kérdésben (is) számtalan alkalommal odakozmált WHO-t, mindezt általában vehemensen tagadja vagy félrebeszél, de tudjuk, hogy a szovjet kormány is 1986. április 30-án a leghatározottabban tagadta, hogy a Csernobili atomerőműben bármiféle baleset történt volna.
Ha a rettenetes büdösbunkó koronavírus nem természetes eredetű, gyakorlatilag az alábbi lehetőségekkel lehet/kell számolni:

Azt hiszem, gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy az 1. lehetőséget teljesen nyugodtan elfelejthetjük. Azt ugyan nem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy egyetlen állam egyetlen kormánya sem olyan hülye, hogy szántszándékkal ártson a saját népének, és vigye vágóhídra a lakosságát, és feleslegesen kockáztassa ilyesmivel a hatalmát, de abban biztosak lehetünk, hogy bármennyire is kommunista a kínai vezetés, ilyet nem csinál, egész egyszerűen azért, mert erre nincs oka, se érdeke. A kínai vezetés, ha biológia-, vagy vegyifegyver-terjedési kísérleteket akarnak végrehajtani, biztosra vehetjük, hogy ehhez ujgur „kísérleti állatokat” használt volna fel, ha ilyesmire vetemedett volna, de, szemben a nyugati hatalmakkal és az oroszokkal, nincs arra adat, hogy 1947 óta ilyesmit tettek volna. Kína vegyi- és biológiaifegyver-bevetéseit mindig szigorúan külföldre, alapvetően a délkelet-ázsiai hadszinterekre korlátozta, és ott is erősen moderáltan. Ennek fontos ideológiai oka van, éspedig az 1932 és 1945 között Kínában tevékenykedő japán haderő meglehetősen gátlástalan vegyi és biológiai támadásai, amelyeket természetesen ideológiai bunkósbotként a kínai vezetés ma is gyakran lóbál, tegyük hozzá, joggal. Ezért, mivel a kínai alapvető kommunikáció a „gonosz japánok a békés kínai lakosság ellen galád, aljas, megengedhetetlen fegyvert használtak, és ezt az amerikaiak is megtették Koreában” -ra épül, a kínai vezetés számára a biológiaifegyver-bevetés – legalábbis, ha fennáll a veszélye, hogy kiderül – nem elfogadható (lásd jelen cikksorozat II./1 és II./2 részét).

Továbbá: a kínaiaknak nincs szükségük népességcsökkentő fertőző betegségre (amire egy a legrémisztőbb jajmeghalunk-kommunikáció szerint is 1-2%-os halálozási arányszámú betegség eleve nem alkalmas), egész egyszerűen azért, mert adminisztratív kényszerítő intézkedésekkel (eltekintve a nagy éhínségtől, lásd jelen cikksorozat IX. része), elsősorban az abortusz széleskörű alkalmazásával, a kötelező családtervezéssel, a csaknem kötelező egygyermekes családmodellel 1961 óta folyamatosan fékezik a népességszapordásukat. Ha a kínai népszaporulati index az 1955-ös szinten maradt volna, mára Kína népessége meghaladta volna a 2,2 milliárd főt (bár ez a népesedési ráta természetes úton is csökkent volna, tegyük hozzá). Bárcsak India és Afrika is olyan eredményes lenne ezen a téren, mint Kína! A kínai kormánynak egész egyszerűen nincs semmiféle indítéka ilyen jellegű szándékos cselekedetre. Marad tehát a másik három lehetőség.

„Jó, jó, de mi haszna egy olyan biológiai fegyvernek, amely csapás halálozási arányszáma még a két százalékot se éri el?” – tették fel a kérdést ezen oldal kommentfelületén is már sokan. Rengeteg, ezt kizárólag az elérni kívánt cél határozza meg. Nem kell magyarázni, hogy a hagyományos fegyverek sorában is rengeteg nem halálos eszköz található. Ha az ember végignéz egy rendőrjárőrön, annál is talál bilincset, könnygázt, gumibotot, kutyát, és csak ötödik szinten pisztolyt. A biológiai fegyverek (lásd jelen cikksorozat I. és II. részeit) nagyon sokoldalúan alkalmazhatóak, számos biológiai fegyver eleve állati megbetegedés, azokkal haszonállatokat céloznak meg, hogy gazdasági kárt okozzanak.

Például arról nem szól a közbeszéd, hogy az afrikai sertéspestis vírusa mesterséges lenne, holott ez a betegség szolid számítások szerint legalább tízszer akkora kárt okozott gazdaságilag Kínának, mint a koronavírus. A „szoft” biológiai fegyverek, az alacsony halálozási arányszámú, elsősorban társadalmi és gazdasági kárt okozni képes mikróbák szerepe jelentősen megnőtt a hidegháború óta, mióta a stratégia már elsősorban nem tömegpusztító fegyverekkel, tömeges páncélos támadásokkal és ballisztikus rakétákkal végrehajtott totális háborúban, hanem alacsony intenzitású hibrid, azon belül is általában proxyháborúban (Donyecben sem az USA és Oroszország háborúzik, hanem „donyecki népfelkelők” és az „ukrán kormány terrorellenes erői”). Jelenleg már 1993, a vegyi fegyverek legutolsó betiltása (1898, a hágai konferencia óta legalább ötször betiltották a vegyi és biológiai hadviselést, foganatja annyi, mint a kamaszfiúkat eltiltani a női öltöző előtti leskelődéstől) óta ez a biológiai, és részben a vegyi fegyverek fejlesztési főiránya (vegyi fegyverek esetén altatók, pszichokémiai szerek, növényzetpusztítók, hormonmodulánsok, hosszú távú egészségügyi hatásokkal járó nyomvegyületek, pl. rákkeltő anyagok fejlesztése folyik), a korszerű kutatásokat e céllal folytatják. Halálos hatású anyag és mikróba van éppen elég!

A sejtes kórokozók – baktériumok, gombák… - esetén viszonylag könnyen „nyomára lehet akadni” egy-egy esetleges mesterséges manipulációnak, génsebészkedésnek. Ennek az oka – lásd, jelen cikksorozat, III., IV. rész - hogy a DNS adott esetben beszédes, hiszen az örökítőanyag-, molekula nagyobb része nem kódol fehérjéket, hanem ezek szabályzó szakaszok. Ezek felépítése meglehetősen jellegzetes, és az ezekbe belenyúlás többnyire látszik, kivéve, ha valaki nagyon ügyes. Ezen felül természetesen az is szembeötlő, ha az adott kórkozó olyan tulajdonsággal kezd rendelkezni, amely családjának, rendjének nem sajátja, amely természetes körülmények között nem lehet benne jelen, pl. ha egy anaerob Clostridium hirtelen egy varázsütésre tud katalázt termelni, és többé nem érzékeny az oxigénre. Bár a baktériumok génállománya is igen tömörített pl. az emlősökéhez képest, de azért szakavatott szemeknek ezek a változások feltűnnek. Vírusok esetén ez halmozottan igaz, mert egy vírus genetikai információja szinte sallangmentes, ezen felül – különösen az RNS vírusok esetén – nagyon gyorsan változik is. Itt különböző vírusok rövid – ez által könnyen megfejthető – a koronavírusok átlag kb. 30 ezer bázispárt hordoznak mindössze – genetikai anyaga nagyon gyorsan összevethető, akár a konkrét bázissorrendet, akár az általa kódolt fehérjéket tekintve. Például a SARS-CoV-2 esetén is van egy olyan kódolás, amely a koronavírusokban minimum gyanús – erről picit később. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy vírusok genetikai anyagának módosítása a mai világban már „annyira nem nehéz”, már a nyolcvanas években is lehetséges volt, ezáltal a szükséges technológiai háttér viszonylag sokaknak rendelkezésére áll. Nem kell hozzá nagyhatalomnak lenni, technológiailag fejlett kisebb gazdaságú országok – akár Magyarország is – képesek rá, de magánszervezetek, gyógyszergyártók, biotechnológiai magáncégek is. Mikor Umberto Eco megírta Az új középkor című könyvét, még csak valószínűtlen utópiának tűnt az, ami abból kiérződött: a nemzetállamok eltűnése, az új, alapvetően feudális, hűség-zsold-birtok alapú szervezett magánhatalmak létrejötte. Ma pedig pl. a Shell a világ nyolcadik legnagyobb hadseregét tartja fenn, alig álcázottan. Nem tekinthető tehát légből kapottnak az, hogy valaki, valakik, akár nem hagyományos fegyverekkel, hadviselési módokkal hadat üzennek… akárkinek… és közben tűzvonalba kerülhet… akárki, akár az egész világ is.

Fikciók helyett szorítkozzunk a tényekre.

Richard E. Ebright, a Rutgers Egyetem (USA) kötelékébe tartozó Waksman Mikrobiológiai Intézet vezetője volt tudomásom szerint a legelső neves és elismert kutató, aki vállalta azt a nem csekély kockázatot, hogy kétségbe vonta a koronavírus-járvány természetes eredetét, legalábbis már 2020. január 29-én kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk szerint (ez lényeges: a kínaiak erősen ködösítettek) az a teória, hogy a járvány a Wuhani Huanan Seafood Marketről indult ki, igen valószínűtlen, mert a december 8. és 14. között észlelt első megbetegedések egy igen magas százalékának – mintegy egynegyedének - nem volt semmi köze a piachoz. Ráadásul, később kiderült, ezen belül is a legelső esetek pont, hogy nem a piacon keletkeztek. Ne feledjük: Wuhan elővárosokkal együtt tízmilliós város. Nem jár mindenki a piacra. Pláne, mert a városban több mint száz piac van. Pont Ebright már 2017-ben publikált egy cikket a Nature-ben - Tim Travennel, a Marylandi Biobiztonsági Intézet vezetőjével közösen jegyzett cikk -, hogy a kínai BSL4-es laborok biztonsága nem megfelelő, a SARS járvány után többször is észleltek SARS-megjelenést a laborok környezetében.

Igor Nyikulin, az orosz biovédelem szakértője, korábbi ENSZ-szakértő 2020 márciusában részletesen kifejtette arról elméletét, hogy a COVID vírusa amerikai biológiai fegyver. Természetesen ezt a közlést is erős fenntartással kell kezelnünk, hiszen az oroszok se mennek a szomszédba (mármint Kínába…) egy kis hazudozásért, különösen, ha stratégiai kérdésekről van szó. Nyikulin úgy vélte/véli, hogy a SARS-CoV-2 Fort Detrickben, a Walter Reed Intézetben, az amerikai haderő vegyi-, és biológiai fegyver kutató központjában készült kiméravírus (lásd jelen cikksorozat II. része).

Fort Detrick. A Maryland állam beli kutatóközpont már a második világháború alatt az amerikai haderő vegyi-, és biológiai hadviselési legfőbb támaszpontja volt. Virágkorát az ötvenes, hatvanas években élte, akkor nyerte el a „boszorkánykonyha” becenevet is. Az 1973-as biológiaifegyver-egyezmény után az USA hivatalosan nem folytat támadó jellegű biológiaifegyver-kutatásokat, de a „védelmi jellegű” kutatások végzését nem tagadják. Az, hogy mit jelent amerikai terminológia szerint a „védelem” (Irakot és védelmi célból rohanták le) nem kell magyarázni. A Venezuelában 2014 után sorozatban megjelent járványok és állategészségügyi zárlatok fényében ezen nagyon nem is csodálkozunk, bár természetesen soha, senki nem bizonyította, hogy ahhoz az USA kormányának bármiféle köze lenne. Ma az USA-ban természetesen nemcsak Detrickben folyik mikrobiológiai kutatás, egyetemek, kutatóintézetek, magáncégek tömegei dolgoznak a Pentagon társ-, vagy egész finanszírozásában. Fénykép: SOTT.net

Nyikulin hivatkozik egy 2015-ben szintén a Nature-ben megjelent cikkre, amely a Fort Detrickben folyó koronavírus-kutatásokról szól. Ebben szó szerint olvasható, hogy kínai eredetű, denevérekből származó béta-koronavírusokat az amerikai szakértők emberre adaptáltak, hogy emberről emberre terjedni tudjon. A vírus betegség halálozási arányszáma alacsony, de igen ragályos, és súlyos tüneteket okoz. Ez a cikk akkoriban olyan feltűnést keltett, mint a közúton egy szürke VW Golf. Ellenben – és itt jön az érdekesség – 2019. augusztusban Marylandben váratlan csoportos atipusos tüdőgyulladás-megbetegedést észleltek. Augusztus 5-én nem ismert okú biztonsági lezárás volt Detrickben, majd a hónap végén Maryland államban számos megbetegedést regisztráltak. Augusztus 31-ig 215 megbetegedést regisztráltak, majd szeptember elején a bejelentett betegk száma elérte az 500-at. Ekkor – így Nyikulin – Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze, majd ezt követően nincsenek hírek a járványról a híresen szabad és demokratikus amerikai médiában. A halálos áldozatok pontos száma nem ismert, de az igen, hogy voltak, közöttük amerikai katonák is. Hoppá.

Mondjuk, az Egybesült Állatok kormányzata könnyedén tudná cáfolni ezt a félig-meddig mendemondát, akár úgy is, hogy nemzetközi bizottsággal boncoltatja fel az exhumáltak holttestét. Nagy kockázatot másfél év távlatából már úgysem vállalnak, aligha lesz értékelhető eredmény, bár Orsós Ferenc óta tudjuk, nemzetközi szakértőként nagyhatalmak halálos áldozatainak antropológiai vizsgálatát végezni nem éppen a karrier titka. Akit érdekel a története, keressen rá, bár nem tartozik e témához: Katyn magyar szemmel.

Ráadásul – folytatja Nyikulin – az amerikaiaknak túl bonyolult tervezésre nem is volt szükségük ahhoz, hogy az előállított mesterséges vírust átvigyék Kínába, és ott bevessék, tekintettel arra, hogy Wuhanban rendezték a 2019. évi katonai világjátékokat. Ez október végén zajlott, majd az első esetet Wuhanban november 17-én diagnosztizálták. A lappangási idők passzosak. Nahát, micsoda véletlenek vannak.

Az egy dolog, hogy idegen hatalomnak oka (gazdasági és politikai) eszköze és szándéka is volt/van egy ilyen diverziós tevékenységhez, de azt sem állíthatjuk, hogy a kínaiak nem folytatnak koronavírus-kutatásokat, biológiai fegyver, jaj, már megint mit hazudok összesvissza, hát természetesen kizárólag békés, orvosi célú mikrobiológiai kutatásokat. Koronavírusuk van hozzá, okuk is van rá, és céljuk is lehet vele. A cél nem egyéb, minthogy, ismerve a SARS és a MERS kialakulását, megjelenését, a kínai egészégügynek, járványügynek, gyógyszeriparnak akkor is határozottan oka és célja lehet, van a koronavírusok kutatásával, ha a katonai célokat figyelmen kívül is hagyjuk.

Mondani sem kell, hogy ezek csak teóriák, találgatások, és nem is feltétlenül a legjobb indulatúak. Erre mondjuk, hogy a Christiano Ronaldóról meg a Messiről jött ember azt mond, amit akar, pláne, ha a nagy fal mögül jött, agyalni bármin lehet, de tessék letenni, kérem, világos bizonyítékot! Bizonyíték kétféle lehet:

Igazolható, hogy a kínai állami szervek, elsősorban persze a Népi Felszabadító Hadsereg kötelékébe tartozó fejlesztőintézetek folytatnak mikrobiológiai kutatásokat. Ezt maga Kína sem tagadja, hozzátéve, hogy természetesen, mint mindenki másé is, ezek „védelmi jellegűek”, (ahogy Sztojka Bodzaszedő Iván is „védelmi jelleggel” késelt a Patriota lokálban), céljuk a veszélyes emberi és állategészségügyi problémát okozó kórokozók kutatása, és ellenük a védelmi módok megtalálása. Mivel a koronavírusok tipikus széleskörű állati vírusok, és Kínában olyan otthonosan mozognak, mint a koszovói maffia Svédországban, ezen túl sok csodálkoznivaló nincs. Az már nyilván egy merész feltételezés, hogy a kínaiak biológiai fegyvernek alkalmas mesterséges koronavírus-mutánst hoztak létre és adaptáltak emberre, és egyben természetesen elkészítették hozzá saját maguknak a védőoltást is. Ezt kb. akkor fogják elismerni, mint mikor a román hivatalos diplomácia azt, hogy Mária román királyné az 1920-as párizsi béketárgyalások során hazafias szempontból gyakorlatilag minden nagyhatalom főtárgyalóját lepippantotta.

Csen Wei vezérőrnagy, a Kínai Nép Felszabadító Hadsereg biológiai kutatási vezetője 2017-ben már tett olyan nyilatkozatot, melyben burkoltan elismerte, hogy a foglalkoznak koronavírus-kiméravírusok fejlesztésével. Ez alapján az, hogy jelen volt kínai mikrobiológiai intézetekben olyan koronavírus-törzs, amely okozhatott megbetegedést, korántsem tekinthető teljesen légből kapott valaminek. Fotó: South China News Megjegyzés: érdekes, hogy Rihab Taha személyében Szaddam Husszein vegyi-, és biológiai fegyver programját is egy nő vezette.

Nos, van egy kutató, Steven Carl Quay, aki vette magának a fáradságot, és a SARS-Cov-2 genetikáját, molekuláris biológiáját, az ismert epidemiológai adatokat és a rendelkezésre álló tudományos közleményeket egy nagyon összeszedett cikkben, már-már könyvben (mert megvan vagy 200 oldal) ismertette. Dr. Quay egy nem éppen túlságosan ismert tüdőgyógyász Seattleből, de munkája felettébb figyelemre méltó. Sokat mond, hogy nem is cáfolni, hanem elhallgatni igyekszik a média…

A tanulmány a CERN szabad tudományos adatbázisán jelent meg, angol nyelven természetesen, nem szanszkritül, íme egy link annak, akit érdekel, de előre szólok, hogy marha nehéz szöveg.

Ebből azt a következtetést vonta le, hogy 98%-os biztonsággal ki meri jelenteni, hogy a SARS-CoV-2 nem természetes eredetű vírus.

Quay doktor statisztikus analízis módszerével dolgozott, amely jelen esetben ugyancsak megkérdőjelezhető, és az általa adott százalékos valószínűségi adatok meg különösen. Sok kitétele könnyedén cáfolható, legalábbis megmagyarázható, de számos meg… nem. És ugyebár tudjuk, hogy nem kell számos bizonyíték. Egy nem cáfolható untig elég.

Cáfolható például az a kijelentése, hogy a wuhani legelső esetekben, mikor még csak keresték a kórokozót, a PCR tesztek során egy adenovírus-genomot találtak, és többszöri ismétlés is ugyanazt az eredményt adta, azaz, mintha maga a fertőzés egy oltóanyagnak is használható adenovírustól lehetne eredeztethető. Egy természetes adenovírus akár még jelen is lehet valaki orrmintájában, aki koronavírus-fertőzött, de az adott adenovírus-genom egy oltóanyagtól származik. Természetesen lehetséges volt, hogy vagy egy kísérleti vakcinával oltották be ezeket a betegeket, kétségbeesett kezelési kísérletként, vagy egyszerűen szennyezett volt a PCR minta. Végeredményben ez teljesen hihető. Nyilvánvalóan sem a kínai hatóságok, sem a WHO nem nyilatkozza magát halálra ebben a kérdésben.

Quay azt is megjegyzi, hogy nem találták meg a kovid-vírus köztigazdáját. Mert ugye, kérem szépen, ugyebár a SARS-CoV-2 egy denevér-vírusból ered, ez a rezervoárja, amely nem ritka, speciel korábbi koronavírusok is eredtek denevértől, de például egészen véletlenül az ebola rezervoárja is denevér – a sárgalázé pedig különböző majomfajok. Ahhoz azonban, hogy a vírus emberre adaptálódjon, és sikeresen tudjon terjedni emberről emberre, kell egy köztigazda, egy másik állatfaj, amiben a vírus mutálódhat, bizonyos ideig változhat, és genetikája változásával egyre inkább és inkább fertőzőképesebbé válik emberre, és egyre jobban eltér az eredeti vírustól, míg végül sikerül elérnie azt, hogy emberről emberre is terjedni tudjon, és innentől indulhat az emberi járvány. Nagyon jó, mert jól kontrollálható biológiai fegyverek olyan zoózisok, melyek embert fertőznek, de emberről emberre nem terjednek, vagy csak rendkívüli esetben – mint például a tularémia vagy az antrax (lásd II. rész). Ugyanis az emberről emberre hatékonyan terjedő betegség hamar és könnyen kezelhetetlenné válik (lásd ez a nyüves büdösbunkó koronavírust). Ezért is okozott nagy aggodalmat az emberre veszélyes madárinfluenza megjelenése, amely, ha emberről emberre a humán influenza (vagy a kovid) fertőzőképességével terjedni tudna, hatalmas pusztító világjárványt tudna okozni (a jelenlegi kovid-járványnál összehasonlíthatatlanul több áldozattal).

Nos, bár a világ összes mikrobiológusa és epidemiológusa kb. ezt a köztigazda-fajt keresi, ezt egyértelműen beazonosítani lassan másfél év alatt sem sikerült. Ez minimum érdekes. Nem lenne rendkívüli, az ebola 1976-ban bukkant fel, és csak a kilencvenes évek végén találták meg a köztigazdát, bár jelzem, a kongói viszonyok azért nem azonosak a kínaiakkal. Először a jünani patkósorrú denevért gyanúsították meg azzal, hogy ő a köztigazda, viszont ez a faj nem él Hupei tartományban, 2000 kilométerre onnan honos. Mondhatjuk erre azt, hogy na igen, de a kínaiak hozzák-viszik az állatokat, átvihette a vírust egy denevér ketrece vagy ürüléke is, megszennyezhetett más állatot is a wuhani piacon, ahol bekövetkezett a fajváltás – ezzel mindössze annyi a probléma, és ezt viszont a kínai közegészégügyi hatóság sok minden mással szemben, elismerte és bejelentette, hogy a több ezer, wuhani piacon megvizsgált állatból… a SARS-CoV-2-t, de még hozzá hasonló béta-koronavírust – nem tudtak kimutatni. Sőt, egész Hupei tartományban sehol sem találtak SARS-CoV-2-t egyetlen tenyésztett vadállatban sem, pedig minden követ megmozgattak. (Megjegyzés: sok más vadállattal szemben Kínában a denevéreket jellemzően nem tenyésztik, hanem befogják, úgy adják el húsnak. Ennek nagyon prózai oka van. A denevér nem szapora, ugyanakkor kicsi, és kényes a kajára, tehát tenyészteni nem célszerű. Miért nem szapora a denevér? Nem kell hozzá atomtudósnak lenni, a józan paraszti elme is rájön, hogy a mamadenevérnek roppant kellemetlen lenne műrepülnie a pocakjában 8-12 fiókával. Ezért a denevérfajok rendszerint csak 1-2 kölyköt vetnek, és azért nem pusztulnak ki, mert rovarevőhöz képest hosszú életűek (szemben a max 2-3 évig élő cickányokkal és 4-5 évig élő vakondokkal, egy patkósorrú 7-12 évig is él, de egyes denevérfajok akár 30 évet is élhetnek, amely ilyen pici állatok körében hihetetlenül sok, és fejlett az ivadékgondozásuk és rejtett életet élnek.) Feltűnő ehhez képest, hogy az eredeti klasszikus SARS esetén a köztigazdaként szereplő cibetmacskákban igen magas arányban, többször, több helyen ki tudták mutatni a vírust. Ezt követően került képbe először a pandolin, egy hangyászfaj, majd a tobzoska, de a belőle azonosított koronavírus nem passzol a SARS-CoV-2-höz. A SARS-CoV-2 vírus S fehérjéje, azaz, a terjedésben és a fertőzésben kulcsszerepet betöltő „tüske” legjobban és legnagyobb mértékben az ember és a főemlősök sejtjeinek ACE-2 receptorához (lásd IX-X. rész) kötődik, amely azért is szerencsés körülmény, mert lehet majomvese-sejtvonalon tenyészteni az oltóanyagot. Ez annyira jó emberre, hogy nagyon már nem is tud hová tökéletesedni, mintegy 99,5%-os hatékonysággal kötődik az emberi ACE-2-höz. A SARS-CoV-2 S fehérjéje a tobzoska ACE-2-jéhez nem kötődik tökéletesen, annak ellenére, hogy egyértelműen nagy a genetikai egyezésük, és az emberi SARS-CoV-2 S fehérjéje pont a denevérekhez kötődik a legkevésbé.

Még egy megjegyzés: egyébként pont ez, a „túl tökéletes” S protein csóri koronavírus gyenge pontja. Mivel ennek a kötődése az emberi ACE-2-höz kb. 99,5%-os, ez már túl sokat adaptálódni nem tud, és ezért is lett a vakcinafejlesztések célpontja. A „brit mutáns” nem azért fertőzőképesebb, mert jobb az S proteinje, hanem a nem-szerkezeti, „összerakó” fehérjéinek mutációja miatt nagyobb hatékonysággal és több vírus készül el a megtámadott sejtben: az ezzel fertőzött ember egyszerűen több vírussal van megverve, és többet is ürít, ezért súlyosabb és fertőzőbb a betegség. Éppen ezért a vakcinák jellemzően hatásosak is rá. Ami persze, nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lesz a jelenlegi vakcinákra többé-kevésbé rezisztens vírus, de bizonyos fokú védettségnek lennie kell. Eleve virológus konszenzus van abban a kérdésben, hogy az emberek igen jelentős hányadát a SARS-CoV-2 nem fertőzi, vagy tünetmentesek maradnak, nagyon valószínű, azok, akik már hasonló koronavírusokkal már megfertőződtek régen, és ezért van egy részleges immunitásuk jelen vírussal szemben is. Ha a gondolatmenetet továbbvisszük, eléggé logikus, hogy az obligát emberi koronavírusok azért is okoznak csak csekélyke náthát, mert gyermekkorunkban többnyire átfertőződünk velük, és gyermekkorban láthatóan a tünetek enyhék. Más szavakkal, könnyen lehet, hogyha egy védtelen populációra „dobnák le” bármelyik, régen létező, obligát humán koronavírust, az ott is legalább ilyen súlyos járványt (1-2%-os halálozási arányszám… hivatalosan…) okozna.

Mind a SARS-I, mind a MERS esetén a vírus éveket töltött a köztesgazdában, nem rendelkezett minden genetikai információval ahhoz, hogy emberre terjedni tudjon, folyamatosan mutálódott a különböző cibermacsesz-, illetve teve-populációkban oda-vissza vándorlás során, mielőtt fertőzni tudott embereket. Ennek egy egyenes következménye az – ez józan logikával belátható –, hogy sok-sok mindenféle mutáción esik át, és igen nagy a valószínűsége, hogy eltérő utakon, többször is átlép emberre, azaz a köztesgazdáról köztesgazdára terjedés során itt-ott ember is fertőződik (de emberről emberre még nem tud terjedni a vírus), ezért végül az emberről emberre terjedni képes variáns akár többször is létrejöhet, és azonnal egy viszonylag nagy genetikai variabilitású vírus jelenik meg emberi kórokozóként. Ehhez képest a SARS-CoV-2 genetikai elemzése ott és akkor Wuhanban, 2019 decemberében egy egységes képet mutatott, azaz csak egyszer lépett át emberre - nem ez a megszokott. Valódi zoonózis esetén a vírusgenomok családfája nem mutat vissza egyetlen első betegre, ezt hívják a genetikában posterior-sokféleségnek (a latin posterior = mögötte lévő). A SARS-CoV-2 esetén pedig a genetikai állomány alapján egyszer ugrott, az első betegre visszavezethető valamennyi vírus, és az azóta kialakult variánsok is, és utóbbi mutatja, hogy a vírus „úgy egyébként” ugyanazt csinálja, mint amit vírusként csinálnia kell, csak pont a járvány indulásakor nem ezt csinálta. A kínaiak természetesen sok régi vérmintát végigelemeztek, hogy nem-e adaptálódott maga a vírus már régebben, és …nem… találtak... semmit. Azaz a vírus nem adaptálódott csendben, évek alatt, pedig Hupei vagy harmincmilliós tartomány, és senkinél még csak hozzá hasonló koronavírust se, hanem hipp-hopp, egyik pillanatról a másikra megjelent az a koronavírus, amelyik S proteinje teljesen adaptált az emberi ACE-2-höz (nem kicsit: teljesen), úgy a semmiből. Önmagában a köztigazda hiánya, illetve kérdőjeles volta roppantul nem alapozná meg a vírus mesterséges eredetét, itt az a mocskosul feltűnő, hogy a belevitt erőforrás és az eredmény, pontosabban annak teljes hiánya, mennyire aránytalan, illetve, hogy józan ésszel is belátható, nem kell hozzá virológusnak lenni, hogy bárki belássa, ez elképesztően valószínűtlen. De még mindig nem bizonyíték, csak valószínűtlen.

Viszont a már említett S proteinben, amely az mRNS vakcinák célpontja is, van két olyan érdekesség, amit nem lehet csak úgy csuklóból félresöpörni, hogy ezzel a dologgal nem foglalkozunk, nem számít.

A SARS-CoV-2 nevezett S fehérjéivel kapcsolódik hozzá a célsejtek ACE-2 receptoraihoz. (Lásd: X. rész.) A két fehérjelánc között erős másodlagos kötőerők lépnek fel, amely során megváltozik a két fehérje-óriásmolekula elektroneloszlása, ezzel együtt a térszerkezete is. Amikor az S protein szerkezete megváltozik, ez megváltoztatja a vírus struktúrfehérjéinek szerkezetét is. Sok vírus meg tudja csinálni, hogy a receptorfehérje egyszerű bekötődése után a burok fehérjéje annyira megváltoztatja a térszerkezetét, hogy az örökítőanyagot glatt be tudja juttatni a célsejtbe. Például a bakteriofágok (a baktériumokat fertőző, meglehetősen összetett vírusok, lásd VI. rész) esetén annyira, hogy a burokfehérje olyan mértékben összehúzódik, hogy ad egy szép nagy oltást a baktériumnak: egyszerűen belenyomja a fág DNS-ét. Nos, csóró koronavírus ezt nem tudja megcsinálni, mert valamit valamiért: meglehetősen ellenálló és komplex vírus, és ahogy egy tank vagy könnyű és mozgékony, de akkor csúzlival is kilövik, vagy alaposan megpáncélozott, de akkor meg nehéz és lassú, úgy a koronavírus is a struktúrfehérjéinek ellenállóképessége és stabilitása miatt önmagában az a kis szerkezeti mozgás az S proteinen annyira nem lazítja fel őket, hogy az RNS be tudjon hatolni a sejtbe, ezért nagyobb fokú szerkezetváltás szükséges. Hogy lehet ezt megoldani? Egyszerű. Nemcsak eldobható borotva van, hanem eldobható receptorfehérje is, megvolt a kapcsolódás, az S proteint szépen le kell vágni. Ekkor már jelentős a két fehérje (az S protein és a szerkezeti E protein) közötti térszerkezet-változás, és kinyílik a vírus, mint a tubarózsa, és a a gonosz sorosista kovid-RNS megérkezik a sejtbe.

A legtöbb koronavírus erre a célra egy szerin-proteázt alkalmaz, ezt megteszi a SARS-CoV-2 is, de az S proteinje tartalmaz egy ún. furin hasítóhelyet is.

Mire jó a furin? Nem furmint, annál a furin nem édesebb. A furin egy olyan enzim, amelyet nagyon sok állat sejt termel, és amely az arginin nevű amionsav és a glutaminsav nevű másik aminosav közötti kötést el tudja nyisszantani. Miért fontos ez? Értékes szervezetünkben rengetegféle kóbor hormon és dafke egyéb enzimek képződnek. A biokémiai szabályzás azonban megköveteli, hogy a hormonok, mediátoranyagok, satöbbik aktív szintje pont annyi legyen, amennyi jó. Mivel ezek sokszor eléggé bonyolult peptidek, a szintézisük sebessége korlátos. Azt meg nem lehet nekik mondani, hogy most lécci’, ne hassatok. Hasonlat: képzeljünk el egy rakás rotweilert, akiket azért tartunk, hogy leszedjék az illatos nadrágot erőforrásékról. Mit tudunk tenni, hogy a rotweiler maradjon nyugton, mikor nem kell, hogy tevékenykedjen? Elaltatjuk? Akkor nem tudjuk hirtelen felébreszteni, ha kell. Csak akkor szerezzük meg a kutyát vagy gyártatjuk le a szukával, mikor kell? Á, ez lassú. Tehát mit teszünk? Vagy bezárjuk, vagy megkötjük, mikor nem kell, és elengedjük, ha kell. Nos, a szervezetünk is ezt csinálja, a hormonok, mediátorok vagy tárolóhólyagokban, ún. vezikulumokban vannak (bezárva), vagy olyan formában, hogy „meg vannak kötve”, inaktívak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a nem–fehérje jellegű ilyen molekulák többnyire tárhelyen vannak, mert kb. az az egyszerűbb, de a fehérjemolekulák túl nagyok és nehezek, és könnyen egymásba gabalyodnak, ezért ez esetben ez nem járható. Ezért ezek általában egy inaktív formában szintetizálódnak, és mikor kellenek, egy enzim (vagy több…) letör belőlük egy darabot (vagy többet) és hajrá. Ez történik a nevezetes angiotenzinogénnel is (lásd az előző részben) hogy belőle angiotenzin legyen, de rengeteg anyaggal így megy ez. Sőt, piciny és értékes szervezetünk sportot űz abból, hogy egy ilyen inaktív peptidből akár több hasznos hormont, mediátort lehasítson. Például tipikusan ilyenek a gerincesek peptid prohoromonjai. Egy nagyobb prekurzormolekula un. poliprotein feldarabolódásával több, egyenként eltérő hatású peptid képződik. Így pl. a hipofízishormon oxitocin és vazopresszin prohormonjának hasítása során a maradékból szállítófehérjék, un, neurofizinek képződnek. De az is lehetséges, hogy egy-egy prohormon más-más szervben másképpen darabolódik. a propiomelanokortin (POMC) nevű fehérje például az agyfüggellékben, a hipofízisben termelődik. A hipofizis elülső lebenyében kortikotropinra, a mellékvese működését serkentő peptidhormonra és egy lipotropinra hasad, de ugyanez a molekula a középső lebenyben más hasítási pontokon, más hasítóenzimekkel bontva más hormont, az alvás-ébrenlét ciklust szabályzó alfa-, és gamma-melanotropinokra bomlik, és mellesleg más peptidek, közöttük fájdalomérzet-szabályzó endorfin (a morfin is ennek a receptorait használja) keletkezik belőle.

Nos, visszatérve: a furin egy tipikusan ilyen enzim, ezért számos fehérje úgy van összerakva, hogy az előre perforált széle neki ez a bizonyos glutamin-arginin kötés, a 187. aminosav-poziban, amely eléggé gyenge, és a furin itt nyissz, vág, és előáll az aktív enzim, vagy ami kell. Mivel sok prehormon vagy mediátoranyag jön a keringéssel, a sejthártyák mellett rendszeresen furinenzimek állnak leshelyen, hogy jön-é valami, amit vágni – például mellékpajzsmirigy-hormon, növekedési hormon, béta-szekretáz, vág ő sok mindent - kell, kicsit olyanok, mint a zsebes Gazsi a négyes-hatos villamoson, csak az ő működéséhez nem alkohol, hanem kalciumion szükséges, de ez valahol mellékes. A furint szemétláda baktériumok ki is használják, pl. az antrax toxin vagy a Pseudomonasok (ők csinálják a látványos kék gennyet a szennyezett sebekben, aki már tapasztalt ilyet, tudja, mit említek, és már erre libabőrös lesz) exotoxinjának sejtbe hatolásához is az kell, hogy a furin őt elvágja. SARS-CoV-2 nembarátunk is erre épít, és az S proteinjében van egy beépített furin-hasítóhely.

A SARS-CoV-2 S fehérjéjén a megtalálható a furin hasítóhely, amely feltételezett ősén, a RaTG13 koronavíruson nem. Forrás: SARS-CoV-2 and bat RaTG13 spike glycoprotein structures inform on virus evolution and furin-cleavage effects, nature.com

A többi rokon koronavírusban meg ilyen nincs. Őket szerin-proteáz vágja, jóval kisebb hatékonysággal, illetve az S protein glükózamin-oldalláncait nyesegetik le róluk.

Nem véletlenül nincs, és a klasszikus SARS-I és a MERS sem tartalmaznak ilyen helyet, és egyébként hivatalos őse, a denevér-béta-koronavírus sem. A furin-hasítóhely jelenléte nagymértékben megemeli a vírus fertőzőképességét emberre, azaz azt a százalékot, ahogy megkötődés utána vírus RNS-e behatolni képes a célsejtbe. EZÉRT sokkal fertőzőbb a kovid, mint a klasszikus SARS, ezért sokkal könnyebben terjed emberről emberre, ezért könnyebb elkapni, mint a Dévényi Tibi bácsi pöttyös labdáját.

És itt jön a nagy kérdés, hogy hogyan került oda.

Az, hogy a furin-hasítóhely beépítése a kapcsolódó proteinbe nagymértékben növeli az adott vírus fertőzőképességét (akár százszorosára is, azonos körülmények között!) az a biopreparát (lásd (II/1. rész) kutatói számára, akik az adenovírusok bizgerálását már 1979-1980 között, megelőzve a nyugatiakat, keményen folytatták, már a nyolcvanas években ismert volt. Úgy nagyjából 2000 óta már ezt csaknem rutinszerűen szokták különböző vírusokba mesterségesen bevinni, hogy ha a sejtbejuttatás és a fertőzőképesség fokozása a cél. Ezt a szakirodalomban publikálták, többek között Si Zseng-Li, a wuhani intézet koronavírus kutatásvezetője által jegyzett cikkekben is. Ugyanez a hölgy 2019 december 30-án, mikor a kínai kormány felkérte a járvány kezelésére, első dolga az volt, hogy évtizedes kutatási anyagait szépen letörölje a netről.

A koronavírusokban előfordul ugyan furin-hasítás, de konkrétan abban a nemben, ahová a SARS-CoV-2 tartozik, nem, és feltételezett ősében sem, és nagyjából teljesen kizárható, hogy egy olyan koronavírussal rekombinálódott volna egyidejű fertőzés során, amelyik ezt tartalmazza, mert ilyen vírust Hupei környékén senki nem tud mutatni, és egyébként még soha senki nem észlelt vagy bizonyított ilyenfajta rekombinációt két koronavírus között. A legközelebbi ilyen Észak-Thaiföldön és Laoszban érhető el, úgy 2000 kilométerre Wuhantól, azaz nagyjából Középfölde közelebb van hozzá. Úgyhogy, ha nem is perdöntő, de csaknem perdöntő tényező ennek a furin-hasítóhelynek a jelenléte a vírus S proteinjén.

Ami pedig ennél is szembeötlőbb, hogy ez a „véletlenszerűen” odakerült furin-hasítóhely argininjének kódja a vírus RNS-én egy CGG (citozin-guanin-guanin) bázishármas. Mint tisztáztuk (cikksorozat, III.-IV. rész), minden élőlény minden fehérjéjének minden aminosavját a DNS/RNS molekulákon három-három „betű”, azaz bázis jelöl. Mivel 20 fehérjét kell kódolni négyes számrendszerben, ezért három bit szükséges hozzá, de ez több, mint elég, mivel ez 64 lehetőséget jelent. Így kettő kivételével minden aminosavnak több kódja is van (2-3-4), mert erre lehetőség van, sőt, ez célszerű is, és így egy egyszerű pontmutáció nem jelent feltétlenül tényleges, manifesztálódott aminosav-szekvencia változást is. Ugyanazt az aminosavat többféle bázistriplett is jelölheti, bár ezek jellemzően a háromból kettőben megegyeznek. A kód egyetemes, azaz nagyon csekély számú kivételekkel (pár ősbaktérium, véglény, mitokondriumok, ilyesmik) kivételével a bálnától a rézfaszú bagolyig minden élőlényben ugyanazok a hármasok ugyanazt az aminosavat jelölik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki, mindig, minden kódot használ. Különösen feltűnően igaz ez az RNS vírusokra, mivel már említettük (IX.-X. rész) hogy a vírusok genetikai állománya nagyon leegyszerűsített és végtelenségig tömörített. Ha egy koronavírus valahol, valamelyik fehérjéjében arginint kíván, akkor a CGA vagy a CGC hármast fogja használni. Az argininnek négy kódja van, és a citozin-guanin kettős után bármelyik bázissal kiegészítve a triplett arginint jelent. A koronavírusokban ebből a négy kódból kettő gyakran használt, az első ritkán, a negyedik, a CGG meg gyakorlatilag soha. Ellenben a biotechnológiai gyakorlatban pont ezt használják, ha tehetik, mert mint erről is szóltunk már, az RNS molekula nem olyan stabil, mint a DNS, ezért lehetőleg a legkisebb instabilitást adó bázishármasokból építik fel, ha szintetikusan bele kell nyúlni, ha meg bármely más élőlény genetikai anyagából emelnek át bármit, akkor tulajdonképpen megmarad az eredeti bázissorrend (ez utóbbi elsősorban akkor látványos a biotechnológiában, mikor baktériumokba plazmidokkal (lásd IV.-V. rész) más élőlényekből visznek át genetikai információt. Nos, a CGG bázistriplett jelenléte a koronavírusban már eleve nem lehet természetes, és hogy ez PONT ott van jelen, amely fehérjeszerkezet jelenléte már eleve súlyos kérdőjeleket vet fel, ez már rendkívül súlyos bizonyíték.

Ja: és ezt tudjuk ma. Holnap mi derül ki?

Önmagában olyan bizonyíték, amely kétségkívül, minden kétséget kizáróan bizonyítaná a SARS-CoV-2 mesterséges eredetét, nincsen. Dr. Quay is „megelégedett” a „csak” 98%-os bizonyossággal. De ez a két tényező – a furin-hasítóhely oda nem illő megléte, és annak genetikai kódjának idegensége – nem hagyható figyelmen kívül, ez a 98 százalék már majdnem száz. Kicsit olyan ez a helyzet, mint mikor K. Zsigmond már nem egészen fiatalkorú elmagyarázza, hogy nem, nem az ő kését találták meg Jóska bácsi 78 éves nyugdíjjas hátában a rablógyilkosság után, csak neki is vót’ egy hasonló kése, de azt már egy hónapja elhagyta a kocsmában. Józsi bácsi aranygyűrűje meg úgy került hozzá, hogy a piacon megvette egy ismeretlentől, mert náttyon szereti az áránékszereket. Az sem igaz, hogy a kérdéses estén elégette a ruháit, nem kérem, mink’ gyakran fűtünk a karitasztúl’ kapott ruhákkal, az, hogy a rendőrkutya azonosította a helyszínen talált szagnyomok alapján, az nem bizonyíték, mert a kutyás felismertetést nem lehet elfogadni perdöntőnek, és Józsi bácsi háza előtt a köztéri kamera se őt vette fel, ahogy aznap este a ház felé lopakodik, csak a hozzá nagyon hasonló unokatesóját. Szóval, kb. mindent meg lehet magyarázni, csak egy ponton túl már túl sok a magyarázkodás, és túl kevés a hitelesség.

Kíváncsian várom, hogy a távoli jövőben, mikor már ez történelem lesz, mi kerül majd a könyvekbe. Mármint, ha még lesznek könyvek, mert a könyv is feltűnően rasszista dolog.

A következő részben a védőoltások kultúrtörténetével fogok érintőlegesen foglalkozni.

(A szerző olvasónk.)

Tőke-Szeghy: Gyógyszerkémia I-II, Tankönyvkiadó, 1992
Pál Tibor: AZ orvosi mikrobiológia tankönyve, 2020
Nyitrai László - Pál Gábor: A biokémia és a molekuláris biológia alapjai, 2013
Balka Gyula-Bálint Ádám-Cságola Attila-Farsang Attila-Kiss István-Zádori Zoltán: A coronavírusok biológiája különös tekintettel a SARS-CoV-2-re és a COVID-19-re, Magyar Állatorvosok Lapja, 2020/5
ENSZ-szakértő: a COVID-19 koronavírus egy amerikai „boszorkánykonyhán” készült, Oroszhírek, 2020
Karamitros, T. – Papadopoulou, G. : SARS-CoV-2 exhibits intra-host genomic plasticity and low-frequency polymorphic quasispecies. bioRxiv, 2020.
Wang, W. – Tang, J. – Wei, F.: Updated understanding of the outbreak of 2019 novel coronavirus (2019-nCoV) in Wuhan, China, Journal of Med. Virology 2020.