Apró hibákra hivatkozva dobja vissza a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a New Yorkban élő magyar állampolgárok választási feliratkozási kérelmét. Az Index egész sor levelet kapott, amelyek írói hasonló jelenségről számoltak be.
A külföldön élő magyar állampolgár feliratkozik a választásra.
Az NVI visszadobja a jelentkezést.
Egyes esetekben megad valamilyen megkérdőjelezhető indokot.
Végül kiszab egy teljesíthetetlenül rövid fellebbezési határidőt.
Egy New York-i nő online kérelmét például azért dobták vissza, mert lakhelyeként csak Budapestet tüntette fel, a kerületet nem jelölte meg. Más esetben az volt a hiba, hogy a feliratkozó csak az anyja egyik keresztnevét adta meg. Volt olyan eset, amikor a visszautasítást meg sem indokolták.
Az elutasítás ráadásul törvénytelen, a választási törvény ugyanis külön említi, hogy ilyen indokokkal nem dobható vissza a kérelem, ha a megadott adatok alapján a "választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható".
Az Amerikában dolgozók helyzetét egyéb fogásokkal is nehezítette az NVI.
Tud az NVI, ha nagyon akar
A törvény elnézi a kis eltéréseket
A 84. § szerinti kérelem elbírálása során a választási iroda abban az esetben is helyt ad a kérelemnek, ha a kérelemben foglaltak
a) ékezethiba,
b) írásmódbeli eltérés,
c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése
d) a 92. § (1) bekezdés
a)pont
aa), ab) és ad) alpontja szerinti
da) adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy
db) adat más nyelven történő megadása
következtében nem egyeznek meg a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.Bár az egyik levélíró azt jelölte be, hogy őt emailben értesítsék, végül a budapesti címére kapta meg az elutasító levelet, miszerint adatai nem egyeznek meg a központi nyilvántartásban szereplőkkel. Az ügyben az a nonszensz, hogy a magyarországi cím nem szerepelt a jelentkezésben, tehát a hatóságnak a megadott adatok arra mégis elegendőek voltak, hogy kiderítsék, kiről van szó. A választási névjegyzékbe vételhez azonban mégis kevés volt.
A 84. § szerinti kérelem elbírálása során a választási iroda abban az esetben is helyt ad a kérelemnek, ha a kérelemben foglaltak
a) ékezethiba,
b) írásmódbeli eltérés,
c) földrajzi név idegen nyelvű megjelölése
d) a 92. § (1) bekezdés
a)pont
aa), ab) és ad) alpontja szerinti
da) adatban több utónév egyikének elhagyása, vagy
db) adat más nyelven történő megadása
következtében nem egyeznek meg a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a magyar állampolgárságát igazoló okirat nyilvántartásának adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.Bár az egyik levélíró azt jelölte be, hogy őt emailben értesítsék, végül a budapesti címére kapta meg az elutasító levelet, miszerint adatai nem egyeznek meg a központi nyilvántartásban szereplőkkel. Az ügyben az a nonszensz, hogy a magyarországi cím nem szerepelt a jelentkezésben, tehát a hatóságnak a megadott adatok arra mégis elegendőek voltak, hogy kiderítsék, kiről van szó. A választási névjegyzékbe vételhez azonban mégis kevés volt.
Volt olyan, akinek nem indokolták meg az elutasítást, tehát fellebbezni sem tud mi ellen.
De az sincs könnyű helyzetben, aki veszi ezt az akadályt. A választási iroda ugyanis a kézhezvételtől számítva három napot ad a fellebbezésre, levélben. De információt szerezni sem egyszerű:
„A határozat nincs aláírva. Se név, se telefonszám vagy cím nincs feltüntetve, ahol érdeklődhetünk. Ez különösen fontos azoknak, ahol az okot nem jelölték meg és fellebbezni kénytelenek.”
Az egyik választani kívánó magyar kétségbeesésében az illetékes választási iroda honlapján talált számot is hívta, de azt senki nem vette fel. És ez nem az ő hibája: az indexeseknek is másfél nap volt, mire választ szereztek az NVI-től úgy, hogy ismerték a sajtós mobilszámát.
A Nemzeti Választási Irodának a törvény nem parancsol
Sajnos végül az NVI válasza sem segítette az eligazítást. A lap kérdései és az NVI válaszai:
- Miért kérnek olyan adatokat, amelyekre a törvény szerint nem lenne szükségük?
- Az állampolgárnak minden esetben a személyi igazolványában, ill. lakcímkártyáján szereplő személyes adatokat kell betűről betűre átmásolni. A szigorúságra pont azért van szükség, hogy megakadályozzák a más nevében történő visszaélést.
(Azaz a Nemzeti választási Iroda nem érzi magára nézve kötelezőnek az ide vonatkozó törvényt.)
- Miért nem küldenek emailt, ha van ilyen opció, és azt jelölte be a kedves választópolgár?
- Küldtek emailt.
- Miért ment ki visszautasító határozat indoklás, más esetben aláíró, illetékes neve nélkül?
- Erre csak a konkrét eset ismeretében tudnak válaszolni.
- Miért kell fellebbezni?
Nem kell fellebbezni, elég a hiánypótlás.
(Az iroda levele egyébként fellebbezést említ.)
- Hogyan lehet fellebbezni 3 nap alatt?
- Lehet online is.
(Csak ezt elfelejtették beleírni a határozatba.)
Direkt nehezítik?
„Talán a rendszer úgy van megépítve és eltervezve, hogy a külföldön szavazók egyik csoportja (akik ugye nem az új állampolgárok) számára meg legyen nehezítve a regisztráció. Hogy ez tudatos, vagy sem, azon lehet spekulálni, de az eredmény mindenképpen az, hogy egy csoport állampolgárt, akiknek a szavazata kiszámíthatatlan, megpróbálnak megfosztani a jog gyakorlásától” – írta az egyik visszautasított.
Tény, hogy a választási törvény hátrányosan kezeli azokat a magyarokat, akik külföldön élnek, dolgoznak. Előnyöket biztosít viszont azoknak, akik kettős állampolgárok, azaz külhoni magyarokként most kaptak szavazati jogot. Míg a kettős állampolgárok szavazhatnak levélben, a külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkezők csak a nagykövetségen, konzulátuson. Azaz például az Egyesült Államokban három városban, Washingtonban, New Yorkban és Los Angelesben lehet szavazni. Összehasonlításként: egy Chicagóban élő magyarnak 1200 kilométert kell utaznia a legközelebbi urnához, míg egy nagyváradi, erdélyi magyarnak 300 kilométer Budapest, de neki engedélyezett a levélben szavazás.
Egy másik New York-i úgy véli: „A visszautasító határozat nyelvezete, a fellebbezési határidő és tájékoztatás módja azt sugallja, hogy nehogy elmenjünk szavazni. Egy alapvető állampolgári jogot kamu okokra hivatkozva elutasítanak.”
(Index nyomán)
Frissítés: a Jobbik közleménye:
A Jobbik elítéli a kormány és a Nemzeti Választási Iroda külföldön élő magyarokat hátrányosan megkülönböztető gyakorlatát. Már több alkalommal szólaltunk fel a választási eljárási törvény abszurd szabályai miatt. Míg egy képzeletbeli '56-os magyar emigráns, magyarországi lakcím híján könnyedén és kényelmesen szavazhat levélben, addig a szomszédjában élő, ideiglenesen külföldön tartózkodó, de később hazatérni vágyó fiatal nem, mert nem adta fel szimbolikus jelentőségű, hazai lakcímét. Ők kizárólag a külképviseleteken szavazhatnak, amik egyes országokban több órányira találhatóak, nem mellesleg az oda-vissza út is igen drága. A külképviseleteken már 2010-ben is óriási sorok alakultak ki az ilyen tömegek befogadására alkalmatlan intézményekben. Idén még nagyobb káosz várható, hiszen a nyugaton élő és dolgozó magyarok száma csak tovább növekedett, a lehetőségek azonban változatlanok.
Az Index mai cikke szerint a diszkriminatív jogszabály ellenére mégis szavazni vágyókat a Nemzeti Választási Iroda is indokolatlan, sőt vélhetően törvényellenes nehézségek elé állítja. Mindezek fényében egyértelmű, hogy a Fidesz okkal fél a külföldön munkát vállalni kényszerülő gazdasági menekültek haragjától, és ezért mindent meg tesz annak érdekében, hogy ne tudjanak élni állampolgári kötelességükkel és jogukkal.
A Jobbik kormányra kerülve eltörli a diszkriminatív jogszabályt, és programját végrehajtva olyan Magyarországot fog teremteni, ahová örömmel fognak visszatérni a szocialista és fideszes kormányok hozzá nem értése elől elmenekülő magyar fiatalok és családok.
Farkas Gergely országgyűlési képviselő
