A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március utolsó napjait a nagyhéthez és a húsvétvasárnaphoz kapcsolódó népszokásoknak szenteli. A zenei összeállításban Kallós Zoltán és Martin György felvételei hallhatók falusi vonósbandák előadásában.
A nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. A nagyböjt utolsó időszakához köthető szokások – a néphiedelem szerint – a jólét biztosítását, a betegségek távoltartását, a háztájék és a jószágok megóvását segítették elő. Nagycsütörtökön a harangok elhallgattak és egészen nagyszombatig, kereplővel a falu utcáit járva, gyerekek jelezték a templomi szertartás kezdetét.
Hasonlóan nagy zajkeltéssel járó szokás volt a pilátusverés is.
A gyerekek a templomban összegyűlve hatalmas lármát csaptak, kezükkel a padokat, egyes vidékeken pedig a templomajtó elé felhalmozott rozoga bútorokat ütötték, amelyekből később máglya készült a nagyszombaton gyújtandó tűzhöz. Nagypéntek jelentette a negyvennapos időszak legszigorúbb böjti napját. Ilyenkor a katolikus családok mellett a protestánsok is böjtöltek, és csak tejjel, tojással, vagy zöldséggel készült ételeket fogyasztottak. Jézus megfeszítésének napját különösen szerencsétlennek tartották, emiatt nem sütöttek kenyeret, nem szítottak tüzet és a jószágokhoz kapcsolódó munkák is tilalom alá estek.
A nagypénteki mosdásnak és a patakról hozott víznek egykor nagy jelentőséget tulajdonítottak a néphagyományban. Úgy tartották, hogy aki pirkadat előtt ezen a napon megfürdik, azt egész esztendőben elkerüli a betegség. A jószágok fürösztésére is sort kerítettek ekkor, az állatokat a falu közelében lévő természetes vizekhez – tavakhoz, folyókhoz – hajtották, ahol a méneseket és a csordát egészségvarázslás céljából a vízbe terelték és megitatták.
Nagyszombaton jött el az ideje a tavaszi nagytakarításnak, ami régen a lakóházra ugyanúgy kiterjedt, mint a gazdasági épületekre, sőt meszeléssel, mázolással is kiegészült a munka. Péntekről szombatra virradó éjszaka sokfelé házasságjóslást is végeztek az eladósorban lévő lányok. Úgy hitték, ha az egész napos böjtöt követően megmosakodnak és törülközőjüket a párna alá rejtik, álmukban megpillanthatják jövendőbeli párjukat.
Húsvétvasárnap nem hajtott ki a csorda, az igavonó állatokat sem fogták be, tilos volt söpörni, varrni és főzni is. Jellegzetes ételek – az előre elkészített főtt sonka, tojás és húsvéti kalács – került az asztalra, amiket, a melléjük fogyasztott borral együtt megszenteltek a templomban. A húsvéti lakoma után megmaradt morzsát az állatok elé szórták, az egészséges szaporulat reményében, a sonka csontját pedig a gyümölcsfák ágára akasztották, hogy azok továbbra is bőven teremjenek.
A műsor zenei összeállításában Kallós Zoltán és Martin György felvételei szólnak falusi vonósbandák előadásában.
Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető itt.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
