"Kritikus fontosságú, hogy ez a tanács határozottan és koherensen járjon el, figyelmeztesse a biztonsági erőket, s kiálljon a mianmari nép mellett" - mondta Christine Schraner Burgener a testület zárt ajtók mögötti ülésén a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.

"Sürgős lenne a közös fellépés. Meddig hagyjuk, hogy megússza tetteit a mianmari hadsereg?" - tette fel a kérdést, az erőszak beszüntetését, valamint a demokrácia helyreállítását sürgetve a délkelet-ázsiai országban.

Kiemelte: ha így megy tovább, "akut humanitárius válság" alakulhat ki az egykori Burmában, ahol a hadsereg február elején átvette a hatalmat.

"Cselekednünk kell, most! Az ország visszatérése az elszigeteltségbe gazdasági és politikai károkat okozna, s ezt a nép nem érdemli, illetve a válság térségbeli hatásai is azonnal jelentkeznének" - fogalmazott.

Diplomáciai források szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken nem fogad el határozatot az ügyben, a tagok a következő héten vitatják meg az eléjük terjesztett brit szövegtervezetet.

Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-én magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, illetve pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavaly novemberi választáson az NLD csalással nyert.

A hadsereg puccsa megakasztotta a hozzávetőleg ötvenéves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen.

A puccs óta legalább ötven halálos áldozata volt a demonstrációk feloszlatásának, amelynek során a rendőrség több alkalommal éles lőszert vetett be.

(MTI)