Hulladékgazdálkodást érintő kérdések is felmerültek a legutóbbi baróti tanácsülésen: amennyiben a lebomló hulladékot külön gyűjtjük, kevesebb büntetést kell fizessen a városháza, valamint meg kellene oldani az építkezési hulladék jelentette gondot is – hangzott el.
A Benedek-Huszár János polgármester által ismertetett adatok szerint országszerte messze állunk még attól, hogy az Európai Unió elvárásainak eleget téve a keletkezett hulladék hatvan százalékát újrahasznosítva gyűjtsük. Mivel a vállaltak nem teljesülnek, jelentős büntetést fizetnek az önkormányzatok; Barót nemrégiben 57 ezer lejt utalt át a Környezetvédelmi Alapnak emiatt. Hogy ez a kifizetés kisebb legyen, üdvös lenne, ha a szemetet nem vegyesen gyűjtenék, hanem azt, ami biológiailag lebomlik – krumplihéj, zöldség- és gyümölcsmaradék –, a kiosztott ötliteres vedrekbe kerülne, majd a tömbházak környékén kihelyezett, külön e célt szolgáló tárolókba vinnék, így az – a lakóházaktól begyűjtött 120 literes kukákba tárolttal egyetemben – nem a lécfalvi szemétlerakót terhelné, hanem komposztálva hasznosítható lenne. „57 ezer lejből sokkal szebb dolgokat lehet megvalósítani” – érvelt a városvezető a környezetvédelmi szempontok mellett.
Benedek-Huszár János hasonló gondnak nevezte az építkezési hulladék kérdését. Az építkezésből származó törmeléket a Tega szolgáltatásként kisebb-nagyobb mennyiségben is – 500 kilogramm, 5 vagy 24 tonna – elszállítaná, de a tapasztalat azt mutatja, Baróton nem az a jellemző, hogy a pár száz lejes szállítási és hulladékelhelyezési díjat kifizetnék, hanem sokan inkább teleszórják vele a környéket. Megoldás lenne – vetette fel –, ha az önkormányzat olyan gépeket vásárolna, amivel az építkezési szemetet meg tudná őrölni, majd a porszerű anyagot felhasználná az útjavításoknál. Némileg célt érnének akkor is, ha mindenféle engedélyt megszerezve mezőgazdasági megmunkálásra nem alkalmas területen tárolót hoznának létre, amikor az feltelik, termőfölddel terítenék, majd fákkal népesítenék be. Ennek hátránya lenne, hogy a telephelyhez gépeket kellene vásárolni, és állandó munkást kellene alkalmazni a hulladék egyengetésére és tömörítésére. „Meg kell oldanunk, gondolkodunk rajta, mert az, hogy a határ különböző részein, patakmederben, út mellett tűnik fel a különböző építkezési hulladék, nem elfogadható. A megoldás valószínűleg beruházást is jelent majd” – hangsúlyozta Benedek-Huszár János.