Mától változik a Munka Törvénykönyve
Március 1-én lép életbe a Munka Törvénykönyvének több módosítása. Megpróbáltuk kiválogatni a legfontosabbakat.
- az étkezési jegyek biztosítása
- a 15 év feletti diákok foglalkoztatása
- a home office munkavégzés
- alkalmazottak átirányítása
- kollektív tárgyalás menete a vállalatoknál
- 65 éves kor és egyúttal a törvény szerinti nyugdíjkorhatár betöltése 2022-től a felmondás oka lehet.
A vállalatok már készülhettek erre a módosításra.
Március elsejétől pénzbeli juttatást nyújthatnak az alkalmazottaknak, kivéve, ha az étkezést üzemi étkezdékben biztosítják.
A munkaadónak lehetővé kell tennie, hogy az alkalmazott választhasson, étkezési jegyet vagy pénzt kér, amit a fizetéskor folyósítanak vagy fizetnek ki készpénzben számukra. Ez a juttatás adó- és járulékmentes. Évente egyszer változtathat az alkalmazott a juttatás módján.
A munkaadónak az étkezési jegyekről a pénzbeli juttatásra való átmenetre az év végéig lesz lehetősége. Az átmeneti időszak azokat a munkaadókat érinti, akiknek érvényes szerződése van 2021 decemberéig valamely étkezési jegy kibocsátójával.
Az étkezési jegyek kibocsátóit is érinti a törvénymódosítás.
Március 1-től az étkezési jegyek eladásakor az eddigi 3% helyett csak 2% közvetítői díjat számlázhatnak. 2023. január 1-től az étkezési jegyek már csak elektronikusan kerülhetnek forgalomba.
Jelenleg diákokkal csak akkor köthető brigádszerződés, ha a fiatal középiskolás diák, vagy az egyetem nappali képzését látogatja.
A középiskolás viszont az iskola befejezését követő napon elveszti a diákstátuszát. Tehát, míg az egyetemre felvételt nem nyer, addig nem volt lehetősége diákmunka végzésére, annak ellenére, hogy folytatni kívánta a tanulmányait.
A törvénymódosítás alapján a diák számára az iskola befejezését követő október 31-ig fenntartja a vélelmet, hogy továbbra is fennáll a diákstátusz. Ezzel 200 euróig a neki fizetett bért nem terheli járulék.
A diákmunkák esetében könnyű munka végzéséről van szó. Az alapiskolát végzett fiatalkorúak alkalmazásakor a vállalatnak engedélyért a munkaügyi felügyelőséghez kellene fordulnia. Eddig ez elsősorban a 15 év alattiak foglalkoztatásánál, főleg a gyerekszereplők foglalkoztatásánál fordult elő. A módosítás szerint a 15 év felettiek esetében is ki kell kérni az engedélyt, és várhatóan bővítik a diákokkal végezhető munkák körét.
Jövő év kezdetétől a munkaadó felmondhat annak az alkalmazottnak, aki betöltötte a 65. évét és egyben jogosult is az öregségi nyugdíjra. Ebben az esetben az alkalmazottnak jár a lelépő.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy Szlovákiában nincs megoldva, hogy valaki egyszerre felvegye a teljes nyugdíjat, illetve a teljes munkabért. Így ebben a kérdésben még várhatóak változások.
A járványhelyzet miatt az otthoni munkavégzés új szabályozást igényel. A módosítás szerint, ilyen munkáról abban az esetben van szó, ha a munkát, amely a munkahelyen is elvégezhető volna, rendszeresen otthonról végzik.
Az 52.§ 3. bekezdése szerint munkavállaló otthonának minősül az, amely helyben a munkaadóval megegyezett, tehát nem szükségszerűen a munkavállaló lakóhelye.
A munkaadó március 1-től köteles az alkalmazottnak megtéríteni az otthoni munka során kimutatható többletköltségeket, például a saját eszközök használatáért.
Újdonság, hogy az otthonából dolgozó nem kötelezhető, hogy munkaidőn kívül olvassa a mailokat, vagy felvegye a telefont. Tehát joga van a szabadságra, ünnepnapra, szabadidőre a home officeban is, amennyiben nincs készültségben, vagy nem túlórázik.
Eddig a munkaadó csak akkor vezényelhette át ideiglenesen az alkalmazottját más vállalathoz, ha ezt objektív működési indokok támasztották alá. Az átvezényléshez legalább háromhónaposnak kellett lennie a munkaviszonynak. Március 1.-től ez egyszerűsödik, ezután tulajdonképp egyik feltétel sem kizáró ok.
2020-tól a gyermeket gondozó szülők öt hetes szabadságra jogosultak. A Munka Törvénykönyve módosításában a 40.§) kiegészült a 11. bekezdéssel, amely meghatározza a gyermeket tartósan gondozó munkavállalót.
Olyan alkalmazott, aki gondoskodik saját kiskorú gyermekéről, beleértve mindkét szülő váltott gondozását. Erre a szabadságra az a munkavállaló is jogosult, aki bírósági határozat alapján személyesen gondozza a rábízott kiskorú gyermeket, helyettesítve az eredeti szülőket.
Ez a státusz a munkavállaló számára azon a napon jön létre, amikor írásban értesíti a munkáltatót arról, hogy tartósan gondozza a gyermeket, és azon a napon jár le, amikor abbahagyja a gyermek állandó gondozását. A tartós gyermekgondozás megszűnéséről a munkavállaló késedelem nélkül köteles írásban értesíteni a munkáltatót.
Abban az esetben, ha a munkavállaló egy naptári év folyamán megkezdi vagy megszünteti a gyermek állandó gondozását, jogosult a szabadság növelésére a gyermekgondozással folyó napok arányában.
A módosított 45. § 2. bekezdése értelmében a munkavállaló próbaideje egy nappal meghosszabbítható abban az esetben, ha a megbeszélt próbaidő alatt a munkavégzés akadálya miatt nem teljesítette a teljes műszakot.
A Munka Törvénykönyvének módosítása alapvetően megváltoztatta a kollektív tárgyalásokról szóló törvényt is.
Ezentúl, automatikusan nem lehet kiterjeszteni egy magasabb szintű kollektív szerződés kötelező erejét más munkáltatókra és alkalmazottaikra, abban az ágazatban vagy az ágazat egy részében, amelyre vonatkozóan azt megkötötték.
A reprezentatív magasabb szintű kollektív szerződésekre, amelyek megkötéséről 2021. március 1-je előtt nyilvánosságra hoztak, a törvény 2021. február 28-ig hatályos szabályait kell alkalmazni. Ezek a magasabb szintű kollektív szerződések más munkáltatókra és alkalmazottaikra is kötelezőek az ágazatban vagy annak az ágazatnak a részében, amelyre érvényességi idejük végéig megköttettek.
Március 1-jétől egy adott szakszervezet csak akkor képviselheti a munkavállalókat a munkáltató munkahelyén, ha a munkavállalók között vannak tagjai is ennek a szakszervezetnek. A munkáltató nem férhet hozzá a szakszervezeti tagok listájához.
Annak eldöntéséről, amikor a munkáltatónak vagy egy meglévő szakszervezetnek kétségei vannak afelől, hogy a munkavállalók között vannak-e az adott szakszervezet tagja, egy független választott bíróság dönt 30 napon belül, és munkájáért díjazás jár. Hogy ki fizeti a vitában részt vevő felek közül a választottbíró díjazását, a Munka Törvénykönyve szabályozza.
