Meggyilkoltak egy munkásnőt, tömegek követelnek védelmet a H&M-től
Szexuálisan zaklattak és meggyilkoltak egy 20 éves ruhagyári dolgozót Indiában, majd a gyár emberei megfenyegették az áldozat családját. Az indiai női szakszervezet megállapodást követel a H&M-től, hogy a jövőben megrendelőként a fast fashion divatóriások vállalják a felelősséget az ilyen esetekben – állítja a Clean Clothes Campaign nemzetközi jogvédő szervezet.
Az indiai Tamilnádu Textilruházati Ipari Dolgozók Női Szakszervezete (Tamil Nadu Textile and Common Labour Union, TTCU) követeli a nagy ruhacégektől, hogy a rendszerszintű nők elleni erőszak felszámolásának érdekében tárgyaljanak a ruhagyári dolgozók képviselőivel, és kössenek velük kötelező érvényű megállapodást. Céljuk, hogy a nagy divatmárkáknak beszállító láncok legfelsőbb szintjén is világszerte elszámoltathatóak legyenek a ruhagyáripar résztvevői – olvashatjuk a Clean Clothes Campaign kampány nemrég közölt jelentésében.
India egyik legnagyobb ruhaipari cége, az Eastman Exports Global olyan fast fashion divatóriásoknak szállít be, mint a H&M, a Gap vagy a Calvin Klein-t és a Tommy Hilfiger-t forgalmazó PVH, a hétvégén ötven embert küldött rá a meggyilkolt ruhagyári munkásnő, Jayasre Kathiravel édesanyjára, hogy megfenyegesse és dokumentumok aláírására kényszerítse a nőt – vádolják a céget jogvédők. A vádak szerint a nő lányát, a 20 éves TTCU-szakszervezeti tag munkásnőt főnöke január elején gyilkolta meg, miután hónapokon át szexuálisan zaklatta a gyárban, ahol dolgozott.
Az Eastman Exports tisztviselői által vezérelt ötven férfiból álló csoport betört a meggyilkolt nő lakásába, és arra kényszerítette Jeyasre édesanyját, hogy
írja alá azokat a papírokat, amelyek felmentik a ruhagyártó céget lánya meggyilkolásának, illetve a nők elleni erőszak elkövetésének vádja, felelőssége alól.
A késő éjjeli megfélemlítés és erőszak hatására – ráadásul áramellátás hiányában teljes sötétségben saját otthonában – Kathiravel édesanyja aláírta a papírokat. Az erőszakos razzia után a nő elájult, majd tíz nőtársa – szakszervezeti vezetők – sietett segítségére, és kórházba szállították – olvasható a CCC beszámolójában.
Az eset a nők elleni erőszak és zaklatás további fokozódását mutatja az Eastman Natchi ruhagyárában – mutat rá a CCC.
Jayasre eltűnését január elsején jelentették be, majd a fiatal munkásnőt január 5-én holtan találták. Halála előtt Jayasre barátainak és ruhagyári társainak beszélt arról, hogy főnöke, Thangadurai hónapok óta zaklatja őt a gyárban. Jayasre halála után a gyárban több munkásnő kezdett el beszélni saját esetéről, szexuális zaklatással vádolva Thangadurai-t.
Thivya Rakini, a TTCU szakszervezet helyi elnöke úgy fogalmazott, hogy „az incidensben érintett cégek tétlensége Jeyasre családjára és a szakszervezeti vezetőinkre nézve egyaránt veszélyes. Szakszervezetünk és a női dolgozók megtesznek mindent azért, hogy az Eastman Exports gyáraiban tapasztalható borzalmas állapotok napvilágra kerüljenek – annak ellenére, hogy ezzel saját biztonságukat és megélhetésüket veszélyeztetik. De most már eljött az ideje annak, hogy a H&M és a többi világmárka is kivegye a maga részét a munkából.”
A TTCU továbbra is követeli, hogy a munkásnők védelmét elhanyagoló H&M és a többi ruhaipari óriáscég, valamint az Eastman Exports Global üljön le tárgyalni a munkásnők képviselőivel és kössenek kényszerítő erejű megállapodást, mely biztosítja a folyamatos ellenőrzést, a nők elleni erőszak megelőzését és a jogorvoslati lehetőségeket, valamint az egyesülés szabadságát az Eastman gyáraiban.
A megállapodásnak követeléseik szerint tartalmaznia kell továbbá az incidensek független kivizsgálásának feltételeit – mely feltételekben a felek kölcsönösen egyet kell, hogy értsenek –, ezen kívül a méltányos kárpótlást és az áldozat családjával való méltányos tárgyalás menetét, a tanúk és áldozatok védelmét – akiket ezidáig minduntalan hallgatásra kényszerítettek.
„Az Eastman Exports Natchi ruhagyári egysége több alkalommal is elhárította a TTCU szakszervezet arra irányuló megkeresését, hogy a szervezet a nők elleni erőszak és zaklatás témájában jelentést készíthessen. Ehelyett a cég egy belső panaszbizottságot működtet a gyárban, ami a komolyabb jogsértéseknek inkább elnyomását, semmint napvilágra kerülését támogatja” – mondja Anannya Bhattacharjee, az Asia Floor Wage Alliance (AFWA), a TTCU-val együttműködő regionális szervezet nemzetközi koordinátora.
„Az eset jól mutatja, mennyit profitálnak a nagyvállalatok abból, hogy a globális beszállítói láncok kivonják magukat a felelősség alól.
A női dolgozók viszont kiállnak jogaikért és a munkásnők világszerte ki kell, hogy álljanak mellettük azért, hogy valódi megoldásokat találjanak.”
A H&M-et többször is felszólították 2018 óta, hogy tegyen valamit a nők elleni erőszak további terjedése ellen a globális beszállítói lánc minden szintjén, beleértve az indiai ruhagyártó helyeket is. 2018-ban adta ki az AFWA – a GLJ-ILRF-fel és további partnerekkel közösen – a Nők elleni erőszak a H&M beszállítói láncában (Gender Based Violence in H&M’s Supply Chain című, bizonyítékokon alapuló jelentést, amely a H&M beszállítói láncában elterjedt nők elleni erőszak jellemzőit részletezi, és strukturális változásokat javasol.
Ugyanakkor ezek a nyilvánosságra hozott kutatási eredmények egyelőre nem hoztak áttörő változást a gyárakban, a H&M egyelőre nem reagált érdemben – állítj a CCC.
A divatmárkák úgynevezett fenntarthatósági programok mögé bújnak
„A divatmárkák úgynevezett fenntarthatósági programok mögé bújnak, miközben kötelező érvényű megállapodást kellene kötniük a munkásnőket képviselő szervezetekkel, biztosítva ezáltal azt, hogy a dolgozók meg tudják védeni saját jogaikat – úgy, hogy ne érje őket megtorlás ezért. A Global Labor Justice és az International Labor Rights Forum is kiáll az ügy mellett: ha szexuális zaklatás és erőszak történik, a ruhaóriások ne bújjanak ki a felelősség alól – amit úgy érnek el, hogy másik országba szervezik ki a ruhagyártást” – mondja Jennifer Rossenbaum, a nemzetközi munkajogi szervezet ügyvezető igazgatója.
Az áldozat családjával szemben elkövetett erőszakos támadás után a TTCU és tagjai követelik az Eastman-től rendelő nagy ruhacégektől, hogy üljenek le tárgyalni a szakszervezeti képviselőkkel és hozzanak létre közösen kötelező érvényű megállapodást, melynek segítségével fel tudják számolni a rendszerszintű, nők elleni erőszakra építő beszállítói láncokat. Az indiai munkásnő, Jeyasre Kathiravel meggyilkolására és a családja ellen elkövetett erőszakos támadásra reagálva a TTCU támogatásra és szolidaritásra buzdítja a nőket világszerte, ezzel együtt a beszállítói láncok elszámoltathatóságát és a ruhagyári munkásnőkkel szembeni igazságos és méltányos bánásmódot tűzi ki célul, globális szinten.
Az indiai Tamilnádu Textilruházati Ipari Dolgozók Női Szakszervezete (Tamil Nadu Textile and Common Labour Union, TTCU) 2013-ban alapított, bejegyzett, független, nők által vezetett szakszervezet; kb. 11 ezer dolgozó érdekeit képviseli az indiai Tamilnádu államban. A szakszervezet tagjainak 80%-a a textilruházati iparban dolgozik. A TTCU Tamilnádu nagyobb ruha-előállító központjaiban tevékenykedik (Coimbatore, Dindigul, Erode, Tirupur).
Az Asia Floor Wage Alliance (AFWA) ázsiai, munkások vezette, globális, munkaügyi és szociális szövetség, mely az ázsiai ruha-előállító országokat és az európai és egyesült államokbeli fogyasztói régiókat köti össze. A 2007-ben alapított AFWA regionális összefogást épít az ázsiai ruhagyári szakszervezetek között, hogy az egyes országokra korlátozott küzdelmek és célkitűzések helyett az ázsiai munkások egységesen tudjanak fellépni a globális termelés hálózatával szemben, és, hogy végül a nagy világmárkák elszámoltathatóak legyenek.
A Global Labor Justice – International Labor Rights Forum (GLJ – ILRF) egy nemrégiben alapított munkaügyi szervezet, mely a globális értékláncok és munkaerő-migrációs folyosó területein különböző szektorokat átfogó stratégiákat hoz létre. A GLJ-ILRF felelősségre vonja a globális nagyvállalatokat a munkavállalói jogok megsértéséért a beszállítói láncaikban, és olyan, előremutató szakpolitikákat és szabályozásokat javasol, amelyek a tisztességes munkát és az igazságos migrációt ösztönzik, az egyesülés szabadságát erősítik, a tárgyalás új formáit és a dolgozók szerveződését támogatják.
Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124