Az intézetben tartott tudományos ülésen elmondta: 2015-re tervezik a Luna-Glob (Hold-Földbolygó) űrutazást, amelynek céljaira új mérnöki megoldásokat akarnak kifejleszteni.

Hartov szerint 2016-ban indítják a Luna-Reszursz-1 (Hold-Erőforrás) elnevezésű űreszközt, melyet majd a Luna-Reszursz-2 követ. Ez utóbbi a Hold déli sarka közelében fog leszállni, hogy talajmintát vegyen, amelyet elemzésre visszahoz a Földre.

Oroszország 2018-ban egy kéttonnás szondát kíván a vörös bolygóra küldeni, mely egy 300 kilogrammos, az Európai Űrügynökség (ESA) által épített marsjárót is szállít majd. Hartov azt is elárulta, hogy Oroszország a Mars holdjára 2020-ban kíván leszállni.

A Vénusz bolygó felderítésére 2020 után kerülhet sor, a Lavocskin űrkutatási intézet erre a célra egy Venera-D (Vénusz-D) nevű űrszonda megépítését tervezi. Az űreszköznek mintegy 24 órát kell túlélnie a szélsőségesen forró bolygó felszínén - magyarázta Hartov.

Tavaly decemberben Lev Zeljonij, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója azt mondta, Oroszország nagyszabású terveivel 2023-ra újra vezető hatalom kíván lenni az űrhajózásban.

(MTI)