A Jobbik az alperesnek 45 ezer forint + áfa ügyvédi költségtérítést köteles fizetni. Az ítélet ellen fellebbezni nem lehet.

Karsai az ATV-ben 2011 decemberében egy, a Horthy-kultusz újjáéledéséről szóló műsorban nevezte neonácinak a Jobbikot, mert szerinte a párt "a nemzeti tragédiához, magyar állampolgárok százezreinek elpusztításához vezető" Horthy-korszak és annak vezetője történelmi szerepének pozitív átértelmezését szorgalmazza.

2013 márciusában a Fővárosi Ítélőtábla első fokon a Jobbiknak adott igazat, elfogadva a párt képviselőjének érvelését, miszerint indokolatlanul sértő és tényekkel nem alátámasztható a "Jobbik leneonácizása". Karsait bocsánatkérésre és 66 ezer forint perköltség és illeték megfizetésére kötelezték.

A történész ügyvédje fellebbezésében azzal érvelt, hogy a pernek nem az a tárgya, hogy a Jobbik neonáci-e, hanem hogy Karsainak joga van-e a véleményét közölni. A párt közszereplő, miként történészként ő is, a párt megítélése közügy, arról tudományos és közéleti vita folyik, és Karsai a Horthy-kultusz ápolásának összefüggésében a nyilvánosságot tájékoztatta a véleményéről. A fellebbezésben kitértek arra is, hogy "a jobbikos politikusokhoz köthető alpári zsidózás, a rendszeres cigányellenes kijelentések, a paramilitáris eszközök (gárda) szorgalmazása fényében Karsai kijelentése nem minősíthető indokolatlanul sértőnek".

A Jobbik képviselője fenntartotta véleményét, hogy Karsai nem tudja tényekkel alátámasztani a negatív véleményét. Az ügyvéd szerint "a náci korszaknál borzalmasabb a magyar történelemben nem volt, ezért egy történésztől elvárható, hogy tudja, a neonácizás mennyire sértő".

A Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezető bírója, Kizmanné Oszkó Marianne az ítélet indokolásakor kifejtette: Karsaiék félreértették a Jobbik keresetét. Mint mondta, a Jobbik nem a vitát akarta korlátozni, hanem a jelzőt kifogásolta. Az elsőfokú bíróság viszont hibázott, mert arra fektette a hangsúlyt, hogy az alperes eleget tett-e a bizonyítási kötelezettségnek.

Azt is hibának nevezte, hogy a jogszabályban előírtakkal szemben első fokon nem a felperesnek kellett bizonyítania, hogy nem neonáci, hanem az alperesnek, hogy nem minden alapot nélkülöző a véleménye. A FIT jogerős ítélete szerint az alperes ennek nem tett eleget.

A Jobbik megítéléséről szóló szakmai és közéleti vitában a bíróság nem foglalhat állást – indokolt a bírónő. A perdöntő az, hogy ebben az ügyben a véleménynyilvánítás alapjoga áll szemben a személyiségi jogvédelemmel, márpedig alkotmányos alapjogként az előbbi elsőbbséget élvez.

Oszkóné kitért arra is, hogy a neonáci kifejezést nem lehet analóg módon használni a náci eszmékkel, a történelem átalakította a fogalmakat, "azok ma már mást jelentenek". Ha valaki ilyen erős kifejezést használ, joggal várható el, hogy az érvekkel legyen alátámasztva. A bíróság szerint az alperes szerinte ezzel adós maradt: bár utalt a történelmi hivatkozásokra, de arra is, hogy nem eldöntött, mit jelent ma az, hogy neonáci.

Az ítélethirdetés után Karsai László örömének adott hangot.

Az első fokon a Jobbik javára döntő, és ezért meglehetős hírnévre szert tevő bírót júliusban kérésére a köztársasági elnök felmentette, Takács Péter Attila azóta Magyarország kolozsvári konzulátusán dolgozik.

(Index nyomán)