Forrás: http://veddamagyart.info

Csípi-e az Európai Unió szemét a füstölt kolbászhoz használt füst? A kérdés így is feltehető, hiszen rendkívül megszigorodnak a füstölt árukra vonatkozó határértékek ősztől.

Az itthoni félelmeket oszlassuk el rögtön: a magyar szabályok még az uniós előírásoknál is szigorúbbak, így nem fenyegeti veszély a magyar gyártókat, a hagyományos magyar termékeket. De miről is van szól? A fő bűnös a benzo(a)pirén, amely policiklusos szénhidrogén, erősen rákkeltő.

A benzolszármazékok határértékei eddig is mérés alatt voltak Magyarországon, mivel az egészségre súlyosan káros hatást fejthetnek ki. A károsítás nem azonnali hatásként jelentkezik, az egész élet során felvett mennyiségről van szó. Egy-két karika füstölt kolbásztól tehát senki nem kap daganatot – magyarázta a Pelva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal főosztályvezetője a Kossuth Rádió Európai Idő című vasárnapi műsorában.

Az anyagok azonban nemcsak a füstölés és egyéb élelmiszeripari eljárás során keletkeznek, hanem benne vannak a hőerőművek, gépjárművek által keltett füstben és a dohányzás során is keletkeznek, így egy átlagos napi kitettséggel is találkozhat mindenki – tette hozzá.

A füstölés, hőkezelés, szárítás során keletkeznek ilyen anyagok a különböző termékekben, ám csak hibás művelet során, mivel a szakszerű élelmiszeripari gyakorlat alkalmazásával kiküszöbölhető – emelte ki. Magyarország már több évtizede ismeri a kockázatot, éppen ezért évente vizsgálódik az ügyben. A határértékeket a hagyományos technológiával előállított hús-, hal- és sajtkészítmények „bőven be tudják tartani” – húzta alá a főigazgató.

A 2004-es uniós csatlakozás óta ugyanakkor Magyarország nem követelheti meg az import termékek esetében a szigorúbb magyar határértékeket, csak az uniós előírást. Pelva György szerint főként a haltermékek esetében kell majd az uniós tagoknak és az unióba szállító harmadik országoknak az adott technikát az előírásokhoz igazítani.