Szakaszosan vízgőz tör fel a kisbolygó szokatlan, jég borította felszínéről – fedezték fel a kutatók az Európai Űrügynökség (ESA) űrteleszkópja felvételeinek elemzése során. A Ceres a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv legnagyobb objektuma, gömbölyű testének átmérője 950 kilométer, azaz kisebb, mint a Hold egyharmada.
„Ez az első kisbolygó az aszteroidaövben, amelyen egyértelműen észleltük a víz jelenlétét, ez pedig azt bizonyítja, hogy felszíne jeges, és légköre is van” – jelentette ki Michael Kuppers, az ESA kutatója, a Nature tudományos magazin friss számában közzétett tanulmány vezető szerzője.
Az a kérdés, mi okozza, hogy a Ceres két pontján vízgőz tör a felszínre. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a Nap időnként annyira felmelegíti a bolygó egyes részeit, hogy a jég párologni kezd.
A másik lehetőség, hogy a jégpáncél alatt víz rejtőzhet, ami gejzíreken vagy jeges vulkánok kürtőjén át tör fel. Az Enceladuson, a hatalmas Szaturnusz egyik holdján már felfedeztek néhány látványos gejzírt.
A tudósok úgy vélik, a Ceres belseje kőzetekből áll, melyet jégburok övez. Ha ez a burok felolvad, abból több édesvíz keletkezhet, mint amennyi a Földön található.
A Cerest 1801-ben fedezték fel, több mint egy évszázaddal korábban, mint a nála híresebb és távolibb Plútó kisbolygót. A Plútó a Naprendszer azon kevés helyeinek egyike, ahol – a Földön kívül – vizet találtak a csillagászok.
Az élet lehetőségét kutatva Marc Rayman, a NASA egyik vezető mérnöke, a Cerest 2015-ben kutatni tervező Dawn űrmisszió vezetője elmondta: „Természetesen az élet minden ismert formájának feltétele a víz, ám túl korai lenne kijelenteni, hogy a kisbolygó a mikrobák életének helyszíne lehetne. Inkább azt mondanám, a Ceres arra lehet alkalmas, hogy többet tudjunk meg azokról a helyekről, ahol az élet kialakulhat – vagy talán már ki is alakult.”
Több is kell az élethez a víznél, és egyelőre nem tudni, hogy minden feltétel – energiaforrás, egyéb elemek – rendelkezésre állnak-e a kisbolygón – tette hozzá Rayman.
