A székelyek élharcosok, húzzák maguk után a kontinens többi nemzeti és nyelvi kisebbségét – mondta a Magyar Nemzetnek Johan Häggman kisebbségjogi szakértő, Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós exbiztos egykori munkatársa az EU-ban immár sorozatos kisebbségvédelmi kezdeményezésekkel kapcsolatosan. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója jelenlegi irányelvi tanácsadója arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokratamentalitás szép lassan elidegenítheti a polgárokat az uniótól.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a napokban a nyolcadik EU-államban is összegyűjtötte a szükséges támogatói nyilatkozatokat, így a kisebbségvédelmi kezdeményezés szervezői jó úton haladnak afelé, hogy az unió hetedik sikeres európai polgári kezdeményezése legyen az övék. A székelyek által indított akció célja az, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől.
Miután a tematikájában hasonló Minority SafePacket az Európai Bizottság január közepén elutasította, adódik a kérdés, hogy az unió mit tud tenni egyáltalán a nyelvi-kulturális sokszínűség megőrzéséért. Brüsszelnek pontosan milyen feladatai vannak a kisebbségvédelem terén? Erről Johan Häggmant, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) irányelvi tanácsadóját (képünkön) kérdezték, aki maga is jól ismeri az Európai Bizottság működését.
– Az Írdalá.hu és a Minority SafePack kezdeményezések számomra azt is bizonyítják, hogy a székelyek elképesztően kemény nemzetközi küzdelmet folytatnak a jogvédelem terén. Ne feledkezzünk meg róla, hogy Vincze Loránt személyében magyar az őshonos kisebbségeket tömörítő legnagyobb európai szervezet elnöke, de jelenleg az ifjúsági szervezet élén is székely fiatal áll. A székelyek élharcosok, húzzák maguk után a kontinens többi nemzeti és nyelvi kisebbségét – magyarázza Häggman az SZNT és a FUEN menetelésére reagálva.
A kép árnyalódik, amikor a kisebbségi jogok szakértőjét az uniós érdekérvényesítés lehetőségeiről kérdezzük.
– Manapság már a bürokraták hatalma a meghatározó az uniós döntéshozatalban. Erre a Minority SafePack elutasítása is rávilágított, hiszen a döntés nyilvánvalóan olyan emberek kezében volt, akiknek halvány fogalmuk sincs az ügy gyakorlati jelentőségéről, a mindennapok kihívásairól – mondja, azt hangoztatva: amikor látta a kisebbségvédelmi kezdeményezést elgáncsoló bizottsági közleményt, rögtön eszébe jutottak az uniós bizottságban eltöltött munkaévek. A testület jogi szolgálatának, mintsem a vezető politikusok munkáját látta a szövegben.
– Ez a fajta bürokrata-mentalitás szép lassan elidegeníti a polgárokat az EU-tól – teszi hozzá. Johan Häggman szerint a kisebbségvédelem ügyét nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ezt mutatja az SZNT aláírásgyűjtése, illetve a Minority SafePack miatti zúgolódás, ám a politikai megfontolások folyamatos háttérbe szorulása „aggasztó”.
Pedig egyes ügyekben igenis megvannak az emlegetett politikai megfontolások. Az Európai Bizottság például a rasszista tendenciák megfordítására, az LMBT-közösség jogaival kapcsolatban is nyilvánosságra hozott egy-egy cselekvési tervet tavaly, de hasonlóképp nagy visszhangot kapott a bevándorlók befogadásáról és integrációjáról szóló brüsszeli dokumentum. Felvetésünkre a szakember nem véleményezi e terveket, viszont a kisebbségvédelemmel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: elméleti síkon, pusztán a szerződések alapján igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal érvel, hogy tagállami hatáskörről van szó.
– Viszont ennyi erővel mindössze pár területen léteznek kizárólagos uniós hatáskörök, ilyen például az egységes belső piac szabályozása vagy a versenypolitika – vélekedik Häggman, aki szerint a demokratikus deficit szempontjából is veszélyes az említett bürokratamentalitás. – Az európai uniós polgárok okkal mondhatják, hogy fenébe az EU-val, ha nem hallgat ránk! A Minority SafePack egy újabb sikeres európai polgári kezdeményezés volt, amit ráadásul a közvetlenül az európaiak által megválasztott Európai Parlament is teljes mellszélességgel támogatott. Brüsszelben miért nem tanulunk a hibákból? – teszi fel a kérdést az egykori bizottsági alkalmazott a brexittel példálózva. (Judi Tamara/Magyar Nemzet)
