A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottságnak a reformáció értékei közül a nemzetmegtartó szerepre is fel kell hívnia a figyelmet, mert az ország három részre szakadása idején a reformáció nélkül „a nemzeti életben maradás” aligha sikerülhetett volna – hangsúlyozta a kormányfő.
Fontos mai üzenete van annak is – folytatta –, hogy a magyar reformátorok a legjobb külföldi egyetemeken tanultak, de természetesnek tekintették, hogy utána visszatértek saját hazájukba, és itt szolgáltak. Orbán Viktor szerint 500 évvel ezelőtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is, a kontinensnek pedig „van mit tanulnia ebből a történetből”, mert szellemi megújulás nélkül ma sem keveredhet ki a válságból.
Azt mondta, a méltó megemlékezés az 500. évfordulóról „önmagunk felé támasztott jogos igény”, egyúttal helyesnek nevezte, hogy az állam és az egyházak közös testületben szervezik meg az ünnepi rendezvényeket.
Indoklásul a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország mindig akkor volt erős, a nemzet is akkor volt egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat. „Ezt a szövetségesi hagyományt szeretnénk folytatni” – tette hozzá.
Orbán fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy „nem volt olyan nagyon régen”, amikor még elnyomták az egyházakat, üldözték a vallást. Ezzel kapcsolatban idézte azt a „politikai bölcsességet”, amely szerint „az egyház olyan üllő, amelyen sok kalapács elkopott már”. „Bizony, mind a kalapács elkopott, mind a sarló kicsorbult, ezt jó észben tartanunk az ünnep előestéjén” – mondta a kormányfő.
Orbán javaslatára miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg – jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. A tárcavezető, akit a kormányfő a testület operatív irányításával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe, valamint a kisebb protestáns felekezetek is képviseltetik magukat.
Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére – tette hozzá.
A bizottság – az állam és a protestáns egyházak közös szervezete, amelybe meghívták a katolikus egyház képviselőjét is – tavaly októberben alakult meg a miniszterelnök vezetésével. Ez a testület készíti elő a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepi rendezvényeket.
A protestáns egyházak már az elmúlt években is rendeztek tematikus esztendőket világszerte a 2017-es jubileumi évet előkészítendő. Tavaly a reformáció és a tolerancia, idén pedig a reformáció és a művészetek kapcsolatáról rendeztek, illetve tartanak programokat.
