A tüntetés kezdetén Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (Udar) párt elnöke az általa oroszbarátnak nevezett, Viktor Janukovics államfő által vezetett kormányzattal szembeni ellenállásra szólított fel. „Továbbra is a téren maradunk, és harcolunk ” – fogalmazott Klicsko, aki a rendőrséget arra szólította fel, hogy álljon át a tüntetők oldalára. A tiltakozó nagygyűlés egyperces néma csenddel kezdődött a szerdai áldozatok emlékére. Egyes források szerint azok száma ötről hétre emelkedett.
Az elnökkel a nap folyamán folytatott tárgyalásról azt mondta, hogy nem kaptak pozitív választ Janukovicstól a követeléseikre. Az elnök szerinte „kinyitotta az ajtót” Mikola Azarov miniszterelnök kormányának lemondása előtt, de ezt a Régiók Pártja, vagyis a kormánypárt jóváhagyásához kötötte. Az elnök- és parlamenti választások előre hozatalára vonatkozó kérdést megválaszolatlanul hagyta – mondta. A találkozót felidézve elmesélte, hogy azt mondta neki: „önnek lehetősége van megoldani (a válságot). Az előre hozott választások megoldást nyújtanának. Ha nem hallgat az emberekre, majd ők tesznek róla, hogy meghallgassa őket”. „Ha az elnök nem válaszol holnap , akkor támadásba megyünk át” – ígérte Klicsko, és összefogást kért az emberektől. A tiltakozó nagygyűlés egyperces néma csenddel kezdődött a szerdai áldozatok emlékére. Egyes források szerint azok száma ötről hétre emelkedett.
Korábban a védelmi minisztérium közölte, hogy a hadsereg nem avatkozik be a belügyi alakulatok és a tüntetők közötti összecsapásokba, valamennyi katona és minden haditechnikai eszköz az állandó állomáshelyén van. A Függetlenség terén, a Majdanon a tüntetők attól tartanak, hogy a rohamrendőrök még szerdán megindulnak ellenük és kiürítik a teret. Közösségi portálokon elterjedt a hír, miszerint a térhez közeli irodákban dolgozókat megkérték a rendőrök, hogy biztonságuk érdekében menjenek haza. Közben Andrij Parubij ellenzéki parlamenti képviselő, az európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetés egyik szervezője sajtótájékoztatón közölte: az ellenzék katonai egységekkel tárgyal, hogy lépjenek közbe és védjék meg az ukrán népet.
Ukrajnában napok óta tiltakoznak a gyülekezési, sajtó- és szólásjogot megnyirbáló, múlt héten elfogadott törvények ellen. Szerdára virradó éjjel is összecsaptak a Nyugat-barát tüntetők radikális csoportjai és a rendőrök Kijev belvárosában, a konfliktusban életét vesztette egy magasból lezuhant tüntető. Mikola Azarov miniszterelnök kedd este a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak adott nyilatkozatában arra figyelmeztette az összecsapások résztvevőit, hogy a hatóságok erőt alkalmaznak, ha nem hagyják abba a randalírozást.
Az ország 2013 végén ismét a világ érdeklődésének középpontjába került, miután Viktor Janukovics államfő és Mikola Azarov miniszterelnök elutasította az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. Kijev utcáin százezrek jelentek meg, és ismét mindenki számára világos lett az Ukrajna keleti és nyugati része közti óriási szakadék. A 2004-es elnökválasztás óta folyamatos geopolitikai versenyfutás újra felerősödött a Nyugat és Oroszország között.
