Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország nem rendelkezik hosszútávú versenyképességi programmal, a fenntartható felzárkózás szóösszetétel pedig nem is létezik.
Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel. Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez – írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Növekedés.hu-n megjelent meglehetősen kritikus cikkében hétfőn.
A jegybankelnök az írását a negatív és pozitív töltéssel rendelkező gazdasági kifejezések használatára fűzte fel.
A víziónál, illetve jövőképnél azt írta többek között, hogy hivatalosan 2030-ra az EU TOP 5 között a helyünk az élhető ország és a munka terén, de ez nem igazi vízió, mert nem mérhető a cél.
Ha nem mérhető a cél, akkor pedig nem létezik. Versenytársaink mind erős és világos jövőképpel rendelkeznek, nálunk ez hiányzik, ezért a szó töltete és hatása ma nálunk negatív.
Matolcsy a méréssel sem elégedett, írja a HVG.
Szerinte az állam működése terén a legyengébb a mérés, ezért itt a legalacsonyabb szintű a visszajelzés és ennek megfelelően a kiigazítás esélye.
Úgy látja, hogy a gazdaságban az állami beruházások terén különösen gyér a mérés és a visszajelzés.
Miután az állami beruházások révén célozzuk meg a gazdaság újraindítását, sőt a felzárkózást is, ezért ez felmérhetetlen rejtett veszteség.
A versenyképesség terén is kritikát fogalmaz meg.
Matolcsy egyszerűen kijelenti, hogy „Magyarország nem rendelkezik hosszútávú versenyképességi programmal, egy ezt gondozó hatékony intézményi hálóval, valamint egy visszacsatolást is végző, kiigazító döntéshozatallal.
” A visszacsatolásban is hiányokat tapasztal a jegybankelnök, szerinte sok olyan fontos állami döntés születik, ami után késik a mérés, gyenge a visszajelzés, sőt, elmarad a visszacsatolás.
Azzal is elégedetlen az MNB elnöke, hogy a fenntartható felzárkózás szóösszetétel nem is létezik itthon, úgy véli „ha nincs szó, szómágnes, akkor nem képes megszületni a hozzá tartozó valóság.”
Azt a korábbi állítását is elismételte, 2010 és 2019 után valóban a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizedét építettük fel.
Viszont szerinte voltak nálunk sikeresebbek: a románok, a baltiak és a lengyelek sokkal jobb teljesítményt értek el.
Sőt, mi magunk is voltunk már jobbak. 1998 és 2002 között, öt év alatt 8,8 százalékkal közeledtünk az akkori EU átlaghoz.
A legutóbbi tíz év alatt nem egészen 8 százalék volt ugyanez a mutató.
Magyar Tudat
A statisztikai mutatók is propaganda eszközök a középkortól napjainkig folyamatosan.
Lehetnek nagyon szép számokat mutató adatok egy országról,
miközben a nép szerencsétlen.
Lehet körbe nézni egy kicsit, hogy mit jelent ma egy „válságos” gazdaság
pl Angliában, ahol csak szóban keseregnek,
vagy egy „szárnyaló” az oroszoknál ahol kishíján államcsőd volt.