Fotó: HNonline

A tavalyi év végére eltűntek a földekről az utolsó cukorrépahalmok is. Ezek a termesztőktől a két hazai cukorgyárba, Szeredre és Hőlakra kerültek. A szlovák feldolgozóknak tehát kellő mennyiségű alapanyag áll rendelkezésükre az idei termeléshez. Mint jelezték, elegendő hazai gyártmányú cukor lesz az üzletekben.

„Járvány idején az állam főleg azokra az árucikkekre támaszkodhat, melyeket képes otthon előállítani. A cukrot kizárólag hazai termesztőktől származó cukorrépából állítjuk elő“ – mondta a NášVidiek.sk portál kérdésére a Szlovák Cukorgyártók Szövetsége felügyelőtanácsának elnöke, Adrián Šedivý.

Szlovákiában évente 1,23 millió tonna cukorrépa terem 213 termesztőnél. 2019-ben közel 160 ezer tonnányi cukrot állítottak elő, mely az ország összfogyasztása 93 százalékának felelt meg. Tavaly a cukortermelés enyhén emelkedett, 171 ezer tonnára, s így az egész szlovákiai keresletet kielégítette.

Mint oly sok mezőgazdasági termény esetében, itt is komoly gondot okoz a klímaváltozás.

„A klímaváltozás jelentős károkat okoz. Egyre szélsőségesebb méreteket ölt, egyrészt a csapadékeloszlás, másrészt a vegetációs időszak alatti hőség miatt. A betegségekkel és az aszállyal szemben ellenálló új fajták jelentik az egyedüli reményt a gazdák számára, hogy sikerül megbirkózniuk a klímaváltozással“ – mondta Šedivý.

Hozzátette, nemcsak a szárazság, hanem a felázott termőföldek is komoly veszélyt jelentenek, ami a cukorrépa esetében annak cukorfokánál nyilvánul meg. A szlovákiai cukorrépa-termesztők és -feldolgozók azonban számítanak az állam segítségére is, mivel állami támogatás nélkül ez az ágazat már rég megszűnt volna.

A mezőgazdasági minisztérium ígéri is a segítséget. Tavaly az állam a cukorrépa-termesztést hektáronként 363 euróval dotálta. „Amennyiben nem történik jelentősebb változás, idén is hasonló mértékű támogatással számolunk“ – közölte a minisztérium kommunikációs osztálya nevében Daniel Hrežík.

Hozzátette még, hogy a termesztők hektáronkénti további 83 eurót kaptak az úgynevezett Zöld üzemanyag projekten keresztül, miközben támogatásért folyamodhatnak a vidékfejlesztési program forrásaiból is.

A szlovák cukorgyártók elismerik, hogy nagyon erős külföldi konkurenciával szembesülnek a behozatalból származó cukor alacsony ára miatt. „Az üzletek polcain levő cukor ára folyamatosan a gyártási költségek alatt marad, aminek oka a kvóták eltörlése miatt kialakult cukorfelesleg az európai és a világpiacon“ – világított rá Šedivý.

Az alacsony cukortartalom miatt szerinte a cukorrépa termesztésének költségei jelenleg alig térülnek meg. A cukorágazatot segíthetné az Európai Unió új mezőgazdaság-politikája is. Termelőink az európai alapokból számítanak több segítségre. „Nulla megtérülés mellett nem elvárható, hogy a termesztők kitartsanak a cukorrépa termesztése mellett“ – hangsúlyozta a támogatás szükségességére utalva Šedivý.

Mindezek mellett a cukornak környezetvédelmi jelentősége is van, erősíti meg a környezetvédelmi minisztérium, mely szerint a hazai cukor a behozatalból származóhoz képest kisebb karbonlábnyomot hagy maga után.

„Ugyanakkor figyelembe kell venni a vegyi anyagok használatát is a termesztés során. A fogyasztónak vásárlás előtt érdemes meggyőződnie a termék eredetéről és összetételéről is“ – hívta fel a figyelmet Szabó Mónika a környezetvédelmi tárca kommunikációs osztályának képviseletében.

Főleg a nádcukor szúrja a szlovákiai termesztők szemét, ami szerintük a kiirtott esőerdők helyéről származik, melyeket a nádtermesztés érdekében felégetnek.

„Az így keletkező hamunak köszönhetően a felégetett esőerdő helyén néhány évig bő termés várható. Majd a cukrot hajóval szállítják több ezer kilométeren át Európába“ – vázolta Šedivý, megjegyezve, hogy a nádcukor karbonlábnyoma rendkívül nagy. Ráadásul a növényvédő vegyszerek alkalmazásának ellenőrzése a harmadik világban elenyésző, s az óceánjáró hajók sem felelnek meg az alapvető emissziós követelményeknek.

S ahogy az lenni szokott, ahol ketten vitatkoznak, ott a harmadik győz, a környezetvédelmi minisztérium ugyanis arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy édesítőszerként használjanak lehetőleg hazai méhészetekből származó mézet…

(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)