Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő a Hír TV Híradójában elmondta: az elkövető valószínűleg figyelemfelkeltő akciót hajtott végre, ugyanis nem az utcán, hanem zárt térben helyezte el a robbanószerkezetet, figyelmeztette az ott tartózkodó hajléktalant, ráadásul hajnalban követte el tettét. Jelzésértékű lehetett a robbantás, akár egy banknak is szólhatott – utalt a devizahitelek körül kialakult társadalmi felháborodásra Spöttle.

Ugyanakkor elmondta azt is, sokféle feltételezés van azzal kapcsolatban, ki követhette el a robbantást. Ilyen lehetőség egy radikális csoport fellépése, amely a közelgő választások előtt akar nyugtalanságot kelteni, de akár egy külföldi titkosszolgálat vagy pedig egy jól kiképzett terrorista is lehetett az elkövető.

A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint a robbantás profi munka volt, ezt a detonáció ereje bizonyítja. Abból és a bomba elhelyezéséből – valószínűleg az ajtó mögé helyezték el, talán egy belső pénzfelvevő-terminál ajtajához – ugyanis arra lehet következtetni, hogy az elkövető hozzáértő módon összeszerelte, időzítette, majd robbantotta a bombát professzionális robbanóanyagot használva. Egy házilag barkácsolt pokolgép valószínűleg nagyobb méretű és súlyú lett volna, nagyobb feltűnést is okozva ezáltal.

A hétfő hajnalban elkövetett budapesti robbantás helyszínének kiválasztása üzenetértékű lehet – nyilatkozta Jasenszky Nándor biztonsági szakértő. Úgy vélte: a helyszín kiválasztását egyfelől motiválhatta, hogy a környéken számos bankfiók van, ugyanakkor a bűncselekmény irányulhatott céltudatosan az adott bankfiókra is.

Jasenszky arra a kérdésre, hogy csoport- vagy politikai motiváció állhatott-e a történtek hátterében, azt mondta: ezeknek a bűncselekményeknek a jellemzője, hogy az elkövetői kör felvállalja tettét, ilyen eddig nem történt, továbbá a politikai motiváció esetében a helyszínválasztás is emblematikus, politikai üzenettel bíró kell, hogy legyen. A konkrét esettel összefüggésben azt mondta: a robbantás célja egyértelműen a vagyoni károkozás volt, ezt támasztják alá azok a sajtóhírek is, amelyek szerint a környékbeli hajléktalanokat előzőleg figyelmeztették, menjenek el a helyszín közeléből.

Pozitív hírként tálalják és kommentálják a hétfő reggeli, budapesti bankrobbantást a devizahitelek eltörléséért tüntető csoportok oldalain, kiemelve, hogy személyi sérülés nem történt, csak „a mocskos bank” szenvedett károkat. „Lehet, hogy valakinek tele lett a hócipője?! Giga lájk! A lakókat ettől függetlenül sajnálom” – osztotta meg a hírt és a véleményét a Radikális Bankellenes Csoport ismeretlen adminisztrátora. Néhány kommenttel lejjebb ugyanő még azt is hozzáfűzte: „Egy ilyen bulit nagyon meg kell tervezni. Remélem, lesz annyi esze, hogy soha senkinek nem mondja el. Ez a legnehezebb. Nekünk csendes hősökre, nem börtönben csücsülő mártírokra van szükségünk!”

„Mi plakátokat tettünk, de valaki bátrabb volt: Borítékot hagyott” – írta a Nem adom a házamat adminisztrátora, aki szerint a robbantó hős, hiszen ügyelt rá, hogy ne sérüljön meg senki. „Ha én lettem volna, akkor biztosan akarnám, hogy elinduljon valami. Mert mi értelme van egy bank felrobbantásának, ha nem követi a teljes ellehetetlenítés és a jogos igényeink, az eltörlés és kártalanítás kikényszerítése?” – lamentál a szervező azon, szabad-e „ráülniük” a robbantásos akcióra.

Egyébként Kásler Árpád, aki több tüntetésen is részt vett a devizahitelesek károsultai mellett január 10-i nyílt levelében agyonlövéssel fenyegette meg Orbán Viktor miniszterelnököt, ha nem rendezi a devizahitelesek kérdését.

Z. Kárpát Dániel és Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselői az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: a robbantás célja jelenleg nem ismert, de az elsődleges adatok szerint a bűncselekmény nem emberi élet kioltására vagy személyi sérülés okozására irányult. Szerintük beszédes, hogy a felrobbantott épületben több bankfiók is található.

Szerintük az elmúlt 24 év kormányainak kereskedelmi bankokkal kapcsolatos politikája, számonkérésük elmaradása és a pénzintézeteknek biztosított indokolatlan kedvezményekből eredő gazdasági előny jelentős társadalmi feszültséget okozott. Mindez a bankok és a kormányok által átvert, megkárosított devizahiteleseknél csúcsosodott ki – értékelték.

Pityinger László a közösségi oldalán a hajnali eseményekről úgy vélekedett: „a 13-ban tegnap bankot, szó szerint bankot robbantottak De jól tették ” „Istennek hála senkinek nem lett baja, így történt egy kis poénkodás. A bankot meg nem nagyon sajnálom, megmondom őszintén” – tette hozzá később Dopeman.

Az elsődleges vizsgálatok szerint robbantásos bűncselekmény történt a fővárosi Lehel utca egyik pénzintézeténél – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. A XIII. kerületben lévő bankfiók utcafronti bejárati oldalának egy része hajnali 4 óra 18 perc körüli időben kirobbant. A pénzintézet hátsó részében és az ott parkoló autókban is károkat okozott a detonáció. Személyi sérülés nem történt.

Az elsődleges adatok szerint a robbanást ismeretlen szerkezetű és típusú robbanóanyag okozta, a bűncselekmény nem emberi élet kioltására vagy személyi sérülés okozására irányult – írta a rendőrség. Szemtanúk egy motorost láttak elhajtani a bank épülete elől a robbanást megelőzően – értesült az MTI helyszínen lévő tudósítója.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, illetve közveszély okozása bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen elkövető ellen.

A rendőrség megszüntette a forgalomkorlátozást a főváros XIII. kerületében, a Lehel utcában, ahol hétfő hajnalban robbanószerkezet lépett működésbe – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője hétfő délután. Korábban az utca egy szakaszának lezárása a 14-es villamos és a 105-ös autóbusz közlekedését is érintette.

A helyszínelés még nem ért véget, emiatt a bankfiókok előtti járdaszakasz továbbra is le van zárva – közölte Kovács Viktória, az ORFK szóvivője.