Elméletileg olyan nevek kerülnek a listára, amiket gyakran kérnek a szülők. Majdnem az egész Gyűrűk ura-trilógia megtalálható a jegyzékben (Boromir, Frodó, Gandalf), de a fiús családoknak ott van a Csatár, Mateusz, Raul, Romárió vagy Ronaldó is... A lánynevek közül, ami még talán érdekesebb lehet: Cseresznye, Fahéj, Gyömbér, vagy éppen Dzsindzser.

Aki már átolvasta az utónévkönyveket és mégis elégedetlen, az az MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján levő listáról választhat, és ha az is szűkösnek bizonyul, különvéleményt kérhet, és a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. A Nyelvtudományi Intézet tizennégy alapelv alapján hagy jóvá kérvényezett utóneveket. Az iránymutatások a Magyarországon született, itt élő  magyar állampolgárokra vonatkoznak. Az első alapelv, hogy anyakönyvezni legfeljebb két, a gyerek nemének megfelelő utónevet  lehet. A második kimondja, hogy az utónevet a magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni.

Négy szabály vonatkozik a magyar és idegen nyelvű művészeti alkotásokban szereplő nevekre, illetve az idegen eredetű nevek  bejegyzésére. A fantázianevekről és a becéző formákról is rendelkezik egy-egy szabály, míg külön alapelv mondja ki, hogy földrajzi  névként, márkanévként vagy művésznévként szereplő formákat nem javasolnak bejegyzésre. Utóbbira lehet példa a Gyimes, a Benetton  és a Zséda. Egy-egy alapelv szól arról, hogyan kérhető más helyesírással a név bejegyzése, valamint a férfi-női rokon nevekről. A  nyelvészek – névtannal, nyelvtörténettel, pszicho- és szociolingvisztikával foglalkozó szakemberek – nem javasolnak csúfolódásra,  kiközösítésre alkalmas és a név viselőjére hátrányos névalakokat, például olyanokat, mint a Csibécske – ezt is külön-külön alapelv  mondja ki.

Bár a most elfogadott nevek nagyon változatosak, néhány kérvényezett név így is kimaradt, s nem engedélyezték. Ilyen például a Szöcske, a Buba vagy a Lepke a lány, a Kadarka, Betyár, Hegyi vagy az Erdő a fiúnevek közül.

Az Ártán keresztnevet például azért nem hagyták jóvá, mert kiherélt disznót jelent – így férfinévnek a legkevésbé sem lenne ideális.

Ami a magyar keresztnevek gyakoriságát illeti, a divatnevek manapság minden évben változnak – bár vannak olyan keresztnevek, amelyek évekig vezetik a listákat.

1945 és 1949 között a leggyakoribb három női név a Mária, az Éva és az Erzsébet volt, míg a férfiaknál a László, a József és az István. 1976-ig a László és a Mária keresztnév a legkedveltebb három név között volt. Aztán valami megváltozott, s egyre több Zoltán, Gabriella, Tünde és Csilla lett Magyarországon. Az elmúlt években egyébként a fiúnevek közül a legnépszerűbb választásnak a Bence, a Levente és a Máté bizonyult, a lányoknál pedig a Hanna, az Anna és a Jázmin vezeti a listákat. Terjednek a hóbortos névadási szokások is.

Egyre több a divatnév, sokan - főleg cigányok, de nem csak ők - a filmslágereket nézve választanak, így lesz a gyerek neve Kevin, Brandon, Szamanta és Dzsenifer. Vas megyében van Seron, Denissza és Szkarlett is.

(Vaol nyomán)

Kapcsolódó: Nem meglepő: Dzsesszika Kiara az év első babája Borsodban