Romana Kanovská oktatásügyi szakember szerint a koronavírus-járvány miatti iskola bezárások felmérhetetlen módon visszavetik az iskolák normális működését, a gyerekek tanulását és ez nemcsak az úgynevezett szegregált közösségek gyermekeire vonatkozik, hanem valamennyi tanulóra. Nagyon jól érzik ezt a tanintézmények igazgatói, és az, hogy esetleg nem kell bejárniuk a munkahelyükre, nekik egyáltalán nem könnyebbséget, hanem nagyon szerteágazó feladatok megoldását, állandó rögtönzést, nagy-nagy erőfeszítéseket jelent.
Maurský Nagy Mónika, a Pozsonypüspöki Alapiskola és Óvoda igazgatónője szintén ezt a terhet viseli, de vérbeli pedagógusként kollégáival együtt úrrá próbál lenni a nehézségeken.
„Tavaly márciusban, amikor a vírusjárvány első hullámakor be kellett zárni az iskolát, és távoktatásra álltunk át, a rendkívüli helyzet bennünket is váratlanul ért, és kerestük a módját, hogy minél célszerűbben és észszerűbben biztosíthassuk a tanuláshoz való hpzzáférést a tanítványainknak. Az első két hét azzal telt, hogy kapcsolatot teremtettünk valamennyi diákkal, felmértük milyen az internethez való hozzáférhetőségük, milyenek a körülményeik. Kiderült, hogy négy gyerek kivételével mindegyiknél megvannak a technikai feltételek a távtanuláshoz. Egy anyuka rögtön felajánlotta, hogy három tanulónak számítógépet, mobiltelefont biztosít. Egy tanulónak pedig az osztálytársai vásároltak mobiltelefont, SIM-kártyát, hogy velük együtt haladhasson a tanulásban. Ez a gesztus több annál, hogy megvették az eszközöket, bizonyítja a gyerekek szociális érzékenységét, közösségi érzését, az egymás iránti felelősségvállalást. Bármennyire nehéz is volt a pedagógusok munkája, végül is sikeresen vették a tanév második félévét” – mondta az igazgatónő.
A nyár folyamán aztán komoly munkába kezdtek Tóth Tiborral, a Synergic polgári társulással, a pozsonyi Duna utcai Alapiskola és Gimnázium vezetőségével, Filip Mónika az oktatásügyi minisztérium államtitkárának valamint munkatársának, Gajdács Mónikának támogatásával kidolgoztak egy olyan projektet, amely egységes útmutatókat tartalmaz a tanulók számára.
Mindenki külön címet kapott, amellyel azonnal csatlakozhat a weboldalhoz, minden adatot, videót, táblázatot, web-tartalmat elraktározhat. Ez rendkívül nagy segítség diáknak, tanítónak egyaránt.
Az új tanév beindulása után nem sokkal, októberben kiderült, hogy egyik kolléganőjük vírusfertőzött, ezért az egész tanintézmény tíz napra karanténba kényszerült. A szigorú intézkedéseket a későbbiekben is fenntartották, az iskola területére csak becsületbeli nyilatkozat ellenében lehetett belépni. A tornatermet lezárták, sportolásra csak az udvaron volt lehetőség. Az alsó tagozat tanulói, akik számára biztosított volt az iskolai oktatás, a napköziben csoportokra voltak osztva, úgy zajlottak a foglalkozások.
A téli szünet után már ugyancsak várták, hogy visszatér az élet a megszokott kerékvágásba, de a legújabb intézkedések értelmében esetleg január 18-án vagy 25-én nyithatnának újra, de minden bizonytalan.
„Állandó rögtönzésre kényszerülünk, éjfélig figyelem a híreket, de azok rendszerint reggelre már nem érvényesek. Szerencsére a kollégák megértőek, mint valamennyien, ők is azt tartják, most józan, paraszti ésszel kell alkalmazkodni a pillanatnyi helyzethez”
– fogalmazott az igazgatónő.
Majd hozzátette: „Jelenleg egy hétre előre tervezünk, távlati terveink nem lehetnek. Ami különösen bosszantó, hogy más években ilyenkor már nagyban terveztük a beiratkozások menetét, programját, találgattuk, mivel lepjük meg a jövendő elsősöket, a szüleiket, mérlegeltük, hányan leszünk a következő tanévben. Most napi gondokkal bajlódunk. Azért bízunk benne, hogy a mostani 112 tanulói létszám megmarad, amennyi kilencedikes távozik, legalább annyi elsős jön a helyükbe.”
A helyi óvoda is hozzájuk tartozik, ott is komoly intézkedéseket tettek, minden csoportot elkülönítettek, fokozottan ügyelnek a higiéniai előírások betartására. Szóba került a félévi értékelés és bizonyítványosztás is. Az oktatásügyi minisztérium ugyan jelezte, hogy az első félév értékelését ki lehet tolni március 31-ig, de erről az iskolák maguk dönthetnek. Pozsonypüspökin úgy látják, náluk nem lesz gond az értékeléssel és az megtörténhet január végével.
Maurský Nagy Mónika végezetül szomorúan jegyezte meg, hogy bár minden nehézség ellenére a távoktatással megbirkóztak, az örömük mégsem teljes, különösen azt sajnálják, hogy tanulóik lemaradtak a kirándulásokról, a kulturális rendezvényekről, a szokásos programokról, versenyekről, no és arról a diákéletről, amelyet csak az iskola falain belül lehet megélni. Azonban bíznak benne, hogy a jövő jobb napokat hoz, addig pedig teszik a dolgukat, ahogy lehet, ahogy a helyzet engedi, a lehető legjobban.
